Mi lett volna ha...

Te öcsém ezek baromi jól nyomják. -ámuldozott Tom miközben a vivát nézte.
- Kik is ezek? -nézett meglepetten a Tv-re Bill.
- A Nevada Tan. Ők most Németország meg Európa nagy kedvence. Minden csaj értük döglik, a mázlisták. -nézett irigykedve a Tv-re Tom. - Gondolj bele milyen jó már nekik, csak zenélnek, utazgatnak, és mindenhol körbe zsongják őket a csajok. Minden díjat bezsebelnek..akárhol járnak, teltházas koncijaik vannak..apám ez ám frankó élet.
- Arról ne is beszéljünk,hogy mennyi pénz zsebelnek be, amihez nyúlnak arannyá válik, ha felvesznek 1 ócska pólót egyből divatot teremtenek - folytatta Tom monológját Bill miközben leült a kanapéra Tom mellé. - Basszus már angol lemezt is csináltak. A végén még befutnak Amerikába is. -az ikrek fortyogtak az irigységtől. - Biztos ez a Timo a grupiek kedvence
- Jaja,biztos mindig felvisz párat 1-1 hotelnél. Az a Franky meg tuti a szépfiú a bandában. -bökött a Tv felé Tom. - Biztos buzi.
- Hát lehet. Amilyen pózokat csinál. -grimaszolt Bill.
-De tuti nem vallja be, mert mit szólnának a fanok..tömeges öngyilok lenne. -nevetett fel Tom.
- Csá srácok. Mit néztek? -lépett be az ajtón Gustav.
- Helló. Épp a Nevada tanról valami műsort. -magyarázta Bill.
- Ja ezek azok, akik olyan híresek Európában? Ezek játszottak fél milka ember előtt múltkor az Eiffelnél? - ült le Gustav melléjük és ő is nézni kezdte a műsort. Az ikrek meg csak bólogattak.
- De tök jó nekik- motyogta Bill miközben a zene ütemére dobolt a lábával. - Milyen király életünk lenne, már ha a helyükbe lennénk. - álmodozott.
- Az, én lennék a csajok kedvence- lelkesült fel Tom. -Én lennék Tom a sex isten. -egózott, Bill és Gusti összenézett majd felnevetett.
- Én lennék Franky helyett, Bill a helyes romantikus pasi..az elérhetetlen álom- hadonászott a levegőbe álmodozva Bill.
- Ja eléggé buzi fejed van.- kommentálta Tom. Gustav csak röhögött rajtuk.
- Hülye barom! - intette le Bill sértődötten. - Lenne 1 csomó, menő cuccom,a legdrágább boltokba vásárolnánk. 1 mosolyunkért döglenének a csajok. -folytatta az álmodozást.
- Jaja válogathatnánk több ezer muff közül..1 csomó jó zenét játszanánk. Te Gustav te lennél a menő dobos akiért haldokolnának a csajok
- Áááá szerintem ti lennétek a középpontba. Mint mindig. -szerénykedett Gusti. - Bár jó lenne sok ember előtt játszani. Csinálni a hangulatot. -kalandozott el 1 kicsit ő is.
- Találkozhatnék Nenával.- kiáltott fel Bill.
- Azzal a vén ..p*csával..- nézett megrökönyödve Tom. - Neee.Fúúúúúj. Samy Deluxe-al, na az lenne a király..
- Nem vén p*csa 1 baromi jó énekes - vette védelmébe Nenát Bill. -Járnánk, Európát fellépnénk Magyarországon, Olaszba,Spanyolba. Befutnánk Amerikába is és mi lennénk az egyetlen külföldi ráadásul német banda akinek a lába előtt hever Amerika...
- Majd pont a mi lábunknál heverne Amerika..azért az túlzás- forgatta a szemeit Gusti.

- Na jó az túlzás volna de álmodozni csak lehet, nem? Júúúúúúúúúúúúúj és és...Lennének bandás fan cuccaink is táskák, pólók, poszterek.. A fanok meg megküzdenének a törcsinkért vagy akármilyen személyes tárgyunkért és eljönnének Loitschebe, hogy lássák hol élünk - áradozott tovább Bill.
- A poszterünkre masztiznának a csajok - vigyorgott Tom boldogan.
- Te ökör csak ez jár a fejedben?? -nézett rosszallóan Tomra Bill.
- Neeem. Pl. jól jönne 1 Gibson gitár is.. vagy ne kicsinyeskedjünk 2 tucat belőle.
A srácok álmodozását az ikrek édesanyja zavarta meg.
-Sziasztok gyerekek. - üdvözölte őket mosolyogva és belökte a lábával a bejárati ajtót mivel a kezei tele voltak bevásárló szatyrokkal.
-Csókolom.- köszönt Gusti.
- Szia Mami. Várj segítünk. -pattant fel Bill és kivette az anyja egyik kezéből a szatyrokat, míg Tom a másikból.
- Áááá köszönöm- hálálkodott Simone miközben az elgémberedett ujjait rázogatta.. Közösen kipakoltak a szatyrokból miközben a srácok elmesélték neki, miről beszélgettek. - De akkor soha nem jönnétek haza. Nem tudnátok találkozni a barátaitokkal. -magyarázta türelmesen.
- Ugyan anyu, nem így lenne. Annyiszor jönnénk, haza ahányszor akarnánk. Hisz mi lennénk a sztárok és a sztárok azt csinálhatnak, amit akarnak. - magyarázta Bill miközben a narancsokat pakolta a gyümölcskosárra.
- így van. Vagy jönnétek velünk. Velünk utaznátok. Bejárnánk a világot. -helyeselt Tom.- Vennénk neked meg Gordonnak 1 baromi nagy házat meg új kocsit.. Utazgathatnátok, amikor kedvetek tartja.. és elhúznánk ebből a putriból... 
- Édes vagy szívem -simogatta meg Tom arcát Simone szeretettel.- de őszinte kell hogy legyek veled...Ez nem így működik nem ilyen egyszerű sztárnak lenni. Az életük nem fenékig tejfel... Azok a fiúk az év 360 napján távol vannak a szeretteiktől. Soha sehol nincs nyugtuk. Nem mehetnek végig úgy az utcán, hogy ne legyenek másnap valamelyik címlapon. Szerintem nincs is magán életük. - nézett szomorúan a Tv-re Simone.
- De legalább azt csinálják, amit szeretnek. Zenélnek, együtt. -akadékoskodott Bill.
- Mi meg suliba járunk, ebbe porfészekbe lakunk, ami dög unalmas és még semmit nem láttunk a világból. -méltatlankodott Tom.
- Ti is zenéltek. - nézett meglepetten a fiaira Simone.
- Jaaaaj anyuuuuuu csak a garázsba.. a kutya nem ismer minket csak a suli bulin játszottunk eddig. - csattant fel Bill. - Míg ők - bökött a Tv felé sóvárgó tekintettel .
- Míg ők.. csak erőltetetten vigyorognak és megjátsszák, hogy milyen boldogok miközben iszonyú magányosak és ki vannak szolgáltatva 1 lemezcég kényének kedvének.. eleven bábuk... -fejezte be a mondatot Simone.- Bill kicsim.. ezt te se akarhatod komolyan.. tönkre mennétek, ha ilyen életetek lenne.. mindig a középpontba lenni és mások határoznák meg minden perceteket...mindennek ára van fiúk.. semmi sincs ingyen semmi sem csak úgy ajándék..
-ÁÁÁÁ Anyu te ezt nem érted- intette le lemondóan Tom az anyját. - Gyertek, húzzunk innen. -a többiek pedig beleegyezően bólogattak és elindultak kifelé a lakásból.
- Majd jövünk. Sziaaaaaaaaaaa.. - kiáltott vissza Bill aztán bevágódott az ajtó mögöttük. Simone pedig csak mosolyogva rázta a fejét. Az ő nagyra vágyó iker fiai. Majd a tévére sandított, amiben épp a Nevada Tan tagjainak egyik napját kísérte 1 kamera stáb végig. A mosoly eltűnt az arcáról, sőt a szíve is elszorult 1 pillanatra.. mindennél jobban szereti a gyerekeit de a szíve szakadna bele ha nekik is ilyen élet jutna csak azért, mert ez volt az álmuk...
Kinn a fiúk tovább beszélgettek.
- Mondjuk mi lennénk aaaaaaa Tokio Hotel... -gondolkodott el Bill.
- Miért pont ez lenne a nevünk? A Devilish nem jó? -lepődött meg Tom.
- Valami különleges kéne ,mint a Nevada Tané a miénk Tokio, mint a város, ami jó messze van és buli lenne ott játszani.. Hotel mert ott szállnánk meg - magyarázta lelkesen Bill.
- Áhááá..ez jóóó- mosolygott Gustav miközben egymás mellett sétáltak az utcán.
- Na menjünk, keressük meg a Tokio Hotel 4.-ik tagját. -mosolygott Bill.
- Tényleg hol van Georg? - nézett kérdőn Gustira Tom.
- Szerintem még mindig graffitizik - gondolkodott el Gusti.
- Na akkor oda megyünk mi is. Emberek, Loitsche majdnem világhírű bandája itt jön!!! -nézett végig az utcán mászkáló embereken Tom büszkén.
- Te, szerintem a kutya nem vesz észre minket...- somolygott Gustav.
- De ha mi lennék a híres Tokio Hotel.. 1 lépést nem tudnánk tenni feltűnés nélkül.
- 1 a bibi Bill, ott van a HA... - világított rá a tényre Tom. - Nem vagyunk híresek- sóhajtott morcosan.
- A francbaaaaaaaaaaaa.- puffogott Bill miközben arrébb rúgott a cipőjével 1 követ. - pedig akár azok is lehetnénk.