33. r�sz. Anya l�nya front.

-          Hazamegyek. – jelentettem ki d�h�sen.

-          Hogy mi?

-          Haza kell mennem. Visszaadom a p�nz�t �s adok p�r tan�csot, ahov� dughatja.

-          Ne m�r! Huszonn�gy ezer eur�r�l besz�lget�nk Viki.

-          Nem kell a p�nze. �s ezt m�r anyunak is mondtam. Nem �rtem, hogy hagyhatta ezt.

-          H�vd fel, besz�lj vele.

-          Nem. Ha felh�vom, lebesz�l arr�l, hogy odamenjek.

-          Ne menj. Nyugodj meg, aludj r� p�rat. Holnap suli.

-          Pont nem izgat a suli jelen pillanatban.

-          Veled megyek.

-          Nem Nia. Maradj csak. Holnap j�v�k is vissza.

-          Biztos?

-          Persze. Aranyos vagy, de �gysem tudn�l mit tenni ott velem.

-          Elm�sz ap�dhoz?

-          El.

Az elhat�roz�som nagyon komoly volt. Magamhoz vettem a t�sk�m, leellen�riztem van-e n�lam el�g p�nz – ami vicc abb�l a szempontb�l, hogy a bankk�rty�mon huszonn�gy ezer eur� pihen -, a kulcsaim, szem�lyi �s minden, ami kellhet az �tra. Nem n�ztem ki vonatot, csak elk�sz�ntem agg�d� bar�tn�mt�l �s elindultam a p�lyaudvarra.

D�lut�n n�gy �ra volt, mikor ki�rtem. Az els� vonat, ami meg�ll Dortmundban, m�sf�l �ra m�lva indul.

Vettem egy �d�t�t �s egy szendvicset a b�f�ben, majd le�ltem egy padra uzsonn�zni.

Bill h�vott hamarosan.

-          Szia. – k�sz�nt bele.

-          Szia.

-          L�tod, m�g ma h�vtalak.

-          Igen.

-          Baj van?

-          Akad.

-          Mi ez a hangzavar? P�lyaudvaron vagy?

-          Igen.

-          Hova tartasz?

-          Haza.

-          Minek? Vas�rnap van.

-          Tudom.

-          V�laszoln�l kicsit b�vebben, vagy mindent ki kell h�znom bel�led?

-          Hazamegyek �s megkeresem ap�mat, hogy visszaadjam neki a p�nz�t, amit elmaradt gyerektart�s n�ven utalt �t nekem ma reggel.

-          H�sz�vnyi gyerektart�st?

-          Igen.

-          H�… az…

-          Sok p�nz igen. De nekem nem kell. T�le nem.

-          �s most komolyan mondod, hogy hazavonatozol? Elviszlek.

-          Nem kell Bill, megoldom. Kicsit t�bb mint egy �ra m�lva indul egy vonat.

-          H�t ez igaz�n j�l hangzik. T�z perc m�lva ott vagyok.

-          Bill…

-          Ne Billezz. Ha j�l eml�kszem, mi j�runk. �s az nem csak azt jelenti, hogy sokat cs�kol�zunk, b�kolunk, �s egy�tt t�v�z�nk az �gyamban. Melletted a helyem akkor is, ha sz�ks�ged van valakire. Vagy te nem �gy gondolod?

-          De.

-          Helyes. T�z perc m�lva a parkol�ban. Szia. – tette is le.

Mi�rt kell ilyennek lennie? Mi�rt nem tud csak sima pasi lenni, aki annak ellen�re, hogy, meg�g�rte, nem h�v fel, nem akar �r�kat kocsik�zni, hogy hazavigyen, �s kev�sb� akarja el�rni, hogy menthetetlen�l bel�szeressek?

Kidobtam a marad�k szendvicsemet �s kis�t�ltam a parkol�ba. Tal�n �t perce �llhattam ott, mikor Bill h�vott.

-          Na szia. – k�sz�ntem.

-          Ne haragudj, nem tudok menni. Megjelent David �s nem tudok ell�gni.

-          Nem baj. Az eredeti terv �gyis a vonat volt.

-          Sajn�lom t�nyleg. Szerettelek volna elvinni.

-          Bill, nem baj, mondom. Jobb is, legal�bb nem kell visszakocsik�znod egyed�l.

-          Hihetetlen vagy, tudod?

-          Sejtem. – mosolyodtam el magam.

-          Minden rendben lesz?

-          Azt hiszem, igen. Visszaadom a p�nz�t, adok p�r instrukci�t a j�v�re n�zve �s elj�v�k. Holnap d�lel�tt vissza is j�v�k.

-          H�vj fel, ha besz�lgetni akarsz valakivel.

-          K�sz�n�m.

-          Na megyek is a dolgomra.

-          Rendben. �n is.

-          Vigy�zz magadra.

-          Igyekszem.

-          Szia.

-          Szia. – tett�k is le.

Ez az. Lemondta. Akadt fontosabb dolga. Titkolnia kell a kapcsolatunkat �s ez m�r sokkal re�lisabb pasiv� teszi �t. M�g sem t�k�letes minden. Erre r� kellett d�bbennem gyorsan.

Mikor haza�rtem anyu nagyon meg volt lep�dve.

-          H�t te? – pattant fel hatalmasra t�gult szemekkel a kanap�r�l.

-          Hol lakik?

-          Ki?

-          H�t �.

-          Az ap�d?

-          Ne nevezd �gy.

-          El akarsz menni hozz�?

-          Szem�lyesen szeretn�m v�gre lerendezni ezt az �gyet, mert r�d nem sz�m�thattam. Te bed�lt�l neki, engem nem fog lekenyerezni.

-          T�lz�sba viszed.

-          Eddig nem �gy volt, hogy csak mi ketten vagyunk? Nem mi vagyunk az anya l�nya egys�ges front? Nem mi vagyunk, akik ki�llunk egym�s�rt b�rmi t�rt�nik?

-          Most is �gy van �desem, de � az ap�d. �s �letem szerelme volt valamikor.

-          �n vagyok az �leted m�r az�ta. �n sem v�lasztok m�st helyetted.

-          Ne haragudj, de bemutattad m�r a fi�dat? Nem titkolod v�letlen�l el�lem? Nem �gy tal�lkozgatsz vele m�r hetek �ta, hogy fogalmam sincs, ki �, de m�g azt sem, hogy h�vj�k, vagy hogy n�z ki?

Ez igaz�n elgondolkodtatott. Neki ott van az ap�m, akivel zavaros az �let, nekem pedig itt van Bill. Mindkett�nket m�r egyszer �tvertek, mindkett�nket megal�ztak, de mi itt vagyunk �s ak�r �gy, ak�r �gy, adunk es�lyt. Nem hib�ztathatom, anyut, mikor �pp ezt teszem �n is Billel.