36. r�sz. Szerelmi vallom�s. K�tszer.

Komolyan �gy gondoltam, hogy �n vagyok a vil�gon a legnagyobb barom. Billnek cs�r�gni kezdett a telefonja, mint �gb�l j�v� �ld�s. �s ennek l�tsz�lag � is ugyan�gy �r�lt, mint �n.

-          Tess�k? --- �ton. --- 8 k�r�l. --- Ehhez most nincs kedvem, tes�. --- Tudom. --- Na cs�. – tette is le.

Nem volt neh�z elk�pzelnem Tom v�lem�ny�t arr�l, hogy az �ccse elkocsik�zott �rtem. Nem is firtattam, Bill is ideges lett.

-          Ne haragudj. – k�rt eln�z�st �s elindultunk �jra.

Nem tudtam pontosan mi�rt is k�r eln�z�st. Az�rt, mert Tom �gy viselkedik velem, vagy az�rt mert nem v�laszolt a vallom�somra? Ezt sem firtattam. Ez �gy l�tszik egy ilyen Billre hagyjuk a dolgokat �t lesz.

Besz�lgett�nk m�g �t k�zben, nem v�lt fesz�ltt� a hangulat, ami�rt nagyon h�l�s voltam. Szinte sz�r�l sz�ra id�ztem fel neki, amit tegnap este az ap�mmal besz�ltem. Szerinte egy�ltal�n nem voltam durva, viszont j� �tletnek tartan�, hogy id�vel megismerjem a testv�rem. Ezt a feltev�st arra alapozta, hogy �n egyke vagyok. � pedig egy iker �s nagyon j�l tudja, mennyire kell a testv�r egy ember �let�ben. �n eddig is teljes �letet �ltem, kik�rem magamnak, hogy kevesebb lenn�k, mert nem ismerem meg Vaness�t. Meg�rtette. T�bbek k�zt ez�rt is szeretem. De l�ttam azt a kis mosolyt a sz�j�n, ami azt sugallja, id�vel �gyis r�j�v�k, hogy igaza van. �gyis engedek majd a dacb�l, mert szerinte ahogy besz�lek Vaness�r�l, az kedves �s szimpatikus benyom�st kelt.

Hamar elrep�lt az id� Dortmund �s Hannover k�z�tt. M�g be is �lltunk egy Burger King drive-j�ba �s a parkol�ban megvacsor�ztunk.

F�ltem a b�cs�t�l, f�ltem, hogy kellemetlen lesz. �n v�rtam n�mi reag�l�st, v�rtam, hogy tal�n � is szeret. Rem�ltem, nem �gek be �jra, tal�n ez alkalommal � is szeret. Tal�n m�r t�nyleg nem vagyok az a naiv l�nyka, aki ahogy anyu mondan� �jra beleesett az els� szerelm�be �s elvakultan hisz a viszonz�sban.

-          K�sz�n�m. – kezdtem �n.

-          Mondtam m�r, hogy nem kell. Az lett volna j�, ha �n is viszlek el. De valami�rt David az egyetlen ember az �letemben, akit�l tartok. Neki k�sz�nhetem mindazt, amim most van.

-          Bill, nem baj. T�nyleg. Meg�rtelek.

-          �g�rem, hamarosan felv�zolom neki, hogy vagy nekem. �s akkor majd meg is mutatlak neki.

-          Ez j�l hangzik.

-          Tetszeni fogsz neki. � is hasonl�an bizalmatlan, mint a b�ty�m. � m�r Lind�r�l akkor megmondta, hogy nincs rendben, mikor el�sz�r l�tta.

-          Na j�. Megyek. H�vj fel holnap, ha r�m �rsz.

-          Rendben.

-          Akkor… - s�gtam �s megjutalmaztam egy b�cs�cs�kkal.

A szemembe n�zett, mikor elv�ltak ajkaink, �s fogalmam sem volt mit gondol. Sosem v�rtam m�g ennyire szerelmi vallom�st, mint most. M�g akkor sem, mikor ez volt a tervem legfontosabb momentuma.

-          Aludj j�l.

-          Te is. – felkaptam a t�sk�m, m�g egyszer r�mosolyogtam �s kisz�lltam.

Eszem �g�ban nem volt visszan�zni. Nem tudtam volna levakarni az arcomr�l a csal�dotts�g grimasz�t.

Ni�nak is fel kellett v�zolnom a t�rt�nteket. Kiakadt, mikor megtudta, hogy van egy h�gom. �s egyet �rtett velem. Ut�lta az ap�mat, ellenezte, hogy elismerjem h�gomk�nt Vaness�t, �s b�szke volt, hogy megtettem.

Nagy sz�v�gye volt ez a blog. Kik�rte mag�nak, hogy azonnal t�j�koztassam az olvas�kat. Meg�g�rtem neki, hogy majd reggel.

Ez a kett�ss�g eg�sz hamar kialakult bennem. Persze nem j� �rz�s, de ez a k�ztes megold�s. A k�t v�lasz�t k�zti apr� s�v�ny, amin alighogy, de elf�rek, �s egy darabig biztons�got ny�jt.

Van egyszer Bill, akit szeretek. Szerelemmel szeretem �t �s eszem �g�ban nincs megbosszulni, amit tett. Tal�n egyszer el�rulom neki, ki is vagyok val�j�ban. De most m�g f�lek. Hisz nem tudn�m megmagyar�zni, mi�rt nem �rultam el eddig. Nem tudn�k megfelel� hazugs�got kital�lni erre a lehetetlen szitu�ci�ra. V�letlennek nem �ll�thatom be. K�ptelens�g lenne, hogy elhiggye.

�s ott van Nia. A legjobb bar�tn�m hossz� �vek �ta �s sz�m�t r�m. Teljes m�rt�kben ki�ll mellettem �s gy�l�li Billt m�g helyettem is. �n vagyok a hasonl� cip�ben j�r� l�nyok v�d�angyala a vil�gh�l�n. Annyian sz�m�tanak r�m. �lljak el�j�k, hogy beleszerettem Billbe, �s nem folytatom tov�bb? Tudom, hogy nem ismernek, nem tudj�k a nevem, fogalmuk sincs, ki vagyok igaz�b�l. De akkor is. Azok az e-mail-ek, azok a kommentek, azok a szem�lyes kit�rulkoz�sok, vallom�sok. Hogy hagyhatn�m cserben �ket?

Most az a terv, hogy v�rok. A blog pihen�p�ly�n, mintha nem tal�lkozn�k Billel, vagy nem t�rt�nne semmi �rdekes. �s v�rok, mi alakulhat ki Bill �s �n k�ztem. Kiv�rom lehet-e ebb�l t�bb mint, ami most van. Lesz-e ebb�l valaha t�bb, mint egyoldal� szerelem, ami �vek �ta kezd�d�tt �s tal�n az�ta is ott lappangott a sz�vemben.

Nem volt k�nny� �lomba dikt�lnom magam. Lefek�dtem ruh�stul az �gyamba �s kapcsolgattam a t�v�t. Nem eml�keztem mi ment az el�z� csatorn�n, mikor �tkapcsoltam egy m�sikra. Nem figyeltem, csak merengtem �s nyomkodtam a t�vir�ny�t�t.

-          Viki gyere gyorsan! – rontott be a szob�mba hamarosan Nia.

-          Mi van? Szellemet l�tt�l?

-          Valaki dob�lja az ablakomat.

-          �s? Sz�lj r�.

-          Ne m�r, �s ha valami szat�r?

-          Te nem vagy norm�lis.

Fel�lltam �s kin�ztem az ablakomon. El�sz�r t�nyleg nem l�ttam semmit. Azt�n…

-          Ez Bill. – lep�dtem meg �szint�n kiolvasva a s�t�tben szat�runk k�rvonal�t.

Arcot megfelel�en eltakar� napszem�veg, kapucni fejbe h�zva. �s m�r nem lend�l a karja, k�v�ncsian tekintget Nia ablaka fel�.

-          Bill. – suttogtam. – Bill.

A tekintete �tt�vedt az �n ablakomhoz. Leesett neki, hogy �n vagyok az. Mosolyogni kezdett �s �ts�t�lt p�r l�p�st, �gy pont al�m ker�lve.

-          Mit keres itt? – Nia.

-          Fogalmam sincs.

M�r r�j�ttem mi�rt nem hallottam, hogy dob�lja az ablakot. Kint hangzavar volt. K�s�re j�rt, de ahhoz m�g nem el�gg�, hogy a forgalom le�lljon �s a buliz� di�kok nyugov�ra t�rjenek. Bill valamit mondott, �n pedig mutattam a kezemet a f�lemhez t�ve, k�zben hevesen b�logatva, hogy nem hallom. �jra t�togott.

-          Mit mond? – t�relmetlenkedett bar�tn�m.

Az �n kezemmel lehets�ges megold�sra tal�lva, telefont mutatva jeleztem.

-          Szeretlek! – ki�ltotta el mag�t t�relmetlen�l.

Ahogy szemem sark�b�l l�ttam, a szob�kban sorra kapcsol�dtak fel a l�mp�k erre az �v�lt�sk�nt adott szerelmi vallom�sra.

Lefagytam. Le�llt a rendszer egy pillanatra, meg kellett v�rnom, m�g �jra m�k�d�k�pes lesz minden odabent.

Nia szavakat keresve b�mult r�m, �n pedig ugyan�gy Billre. Becsuktam az ablakot �s kirohantam az el�szob�ba. Beleb�jtam az edz�mbe, �gyetlen�l k�tszer a falnak ver�dve a h�tammal �s a h�velykujjam lehorzsolva, ahogy beleer�ltettem l�baimat.

-          Most lem�sz?

-          Viccelsz? Szeret! – v�laszoltam �s m�r rohantam is v�gig a folyos�n, le a l�pcs�n.

-          Maga meg… - �llt fel az �gyeletes port�s.

-          S�rg�s dolgom akadt. J�v�k, �g�rem hamar. – �g�rtem �s kirontottam az ajt�n.

Bill nem �llt ott, ahol az el�bb. Eln�ztem balra, sehol. Azt�n eln�ztem jobbra �s megl�ttam, ahogy �pp sz�ll be a s�t�t�tett BMW-be.

-          Bill! – kiab�ltam.

�szrevett �s levette a napszem�veg�t.

-          Mond m�g egyszer. – l�pegettem k�zelebb lassan. – Hogy tudjam, nem a labilis elme�llapotom hallatta csak velem, amit az el�bb mondt�l.

-          Szeretlek. – indult meg fel�m. – Ne haragudj, hogy csak most, de azt hittem korai �s…

�letem leg�szint�bben szeret� cs�kj�val fojtottam bel� a sz�t.

-          Szeretlek. – ism�telte kis sz�netet tartva �s m�ger�sebben mag�hoz szor�tva pr�b�lta �berelni el�z� cs�kunkat.