Hullcsillag
Forr nyri este volt. ltem a szobm ablaknak prknyn. Szomoran nztem a csillagokat. Milyen szpek is voltak. Klnbz nagysgak s mindegyik mskpp csillog. A rgi szp idkre gondoltam. Mikor mg egytt tltttk a nyarakat. Minden olyan knny volt mg akkor, hisz gyerekek voltunk . Gondtalanul jtszottunk a kertben. Akkor mg olyanok voltunk, mint a testvrek. Aztn, ahogy egyre idsdtnk, kialakult valami kzttnk. Valami lerhatatlan dolog. Mindketten gy reztk, hogy nem tudunk egyms nlkl lni. A lehet legtbb idt egytt tltttk, mindent elmondtunk egymsnak. Mikor egytt voltunk csak mi lteztnk, csak s n, csak mi ketten. Aztn kezddtek a gondok az anyukja megbetegedett. Nem sokkal ksbb meg is halt. Nagyon nehezen viselte az egsz csald, de legrosszabbul s az apukja. Prbltk kiheverni a trtnteket, de nem sikerlt. Elvesztettk, akit taln a legjobban szerettek a vilgon. Vgl gy dntttek, hogy elkltznek, mert minden r emlkeztette ket. Nagyon nehz volt ezt a dntst meghozniuk, klnsen neki, hisz akkor mr tudtuk, hogy mindennl jobban szeretjk egymst. De meg kellett tennie, j letet kellett kezdenie. Nagyon nehezen ment a bcszs, de megtettk. Hossz perceken keresztl leltk egymst, vgl eljtt az induls pillanata. Mieltt beszllt a kocsiba, elbb egy kis dobozt nyjtott t, de azt mondta csak akkor nyissam ki, ha elment. Aztn beszllt s elindultak. Addig nem srtam, de ahogy lttam, hogy szpen lassan eltnik a kocsi nem brtam tovbb. Patakokban folytak a knnyeim. Egy jszakn t srtam, de ksbb eszembe jutot, hogy a dobozt mg nem nyitottam ki, lehet, hogy merszem sem volt hozz, fltem mi lesz benne. De mgis felnyitottam. Egy kis szv medl volt benne s egy cetli, amin ez llt: „ rkk szeretni foglak.” . Most is a kezemben tartottam a paprt, a medl pedig a nyaklncomon lgott. Csak bmultam a csillagokat. szrevettem egy hullcsillagocskt, ahogy gyorsan elindult lefel. Kvntam valamit s kzben azt remltem, valahol is most a csillagokat figyeli s taln is ugyanazt kvnja, amit n. |