41. r�sz. Majdnem mindenki �r�l.

-          Kicsim, te most komolyan tanulni fogsz? – k�rdezte Bill, mikor fel�bredt �s �n ott hasaltam mellette egy k�nyvvel, egy f�zettel �s egy tollal.

-          �dv az �bren l�v�k t�bor�ban.

-          Mennyit aludtam?

-          M�sf�l �r�t. – �llap�tottam meg a telefonomra pillantva.

-          Jaj ne haragudj. Irt� kor�n keltem �s h�t dolgoztam is ugye. – g�rb�lt mosolyra a sz�ja. – No meg szerelmeskedtem a bar�tn�mmel, ami fantasztikus �lm�ny volt, �s kisz�vta a marad�k energi�mat. – puszilt bele a nyakamba.

-          Ha m�g h�sz percet aludt�l volna, m�r elk�sz�ltem volna ezzel.

-          Mi ez?

-          Holnap reggel le kell adnom. �g�rem gyorsan befejezem.

-          Addig hozok kaj�t. Te k�rsz valamit?

-          El�g �hes vagyok.

-          Hozok enni �s inni, de mire visszaj�v�k, ezek t�njenek el az �gyamr�l. – fenyeget�z�tt komolytalanul �s �desen.

-          Rendben.

-          Tanulni az �n �gyamon. – hitetlenkedett m�g miel�tt kiment a szob�b�l.

 A h�rom sr�c is v�gzett m�r m�ra a munk�val �s a nappaliban fetrengve x-boxoztak.

-          Azt hittem, ma m�r nem l�tlak. – jegyezte meg Tom, mikor megl�tta �ccs�t.

-          Viki jobban van? – �rdekl�d�tt Georg.

-          Igen.

-          Az a vigyor!! Te szexelt�l! – �llap�totta meg Tom, mintha valamin rajta kapta volna Billt.

-          A k�nt�s �s a frissen mosott haj egy�ltal�n nem volt felt�n�? – g�nyol�dott Gustav.

Bill tov�bb vigyorgott v�laszt adva ezzel a nyilv�nval�ra.

-          Viszek fel kaj�t meg p�r filmet. – pr�b�lt t�m�t terelni. – Most �pp tanul. – tette hozz� m�g mindig elk�pedve.

-          Tanul? – meregette szemeit Georg.

-          Ide is k�lt�zik?

-          Tom. Am�g nincs r� okod, hogy ut�ld, addig nem vagyok hajland� elfogadni, hogy �gy viselkedsz vele. Sajn�lom, hogy ma azt hittem, te bor�tottad ki, de rossz �rz�s, hogy el tudom k�pzelni r�lad.

-          M�g meg is k�rdeztem, j�l van-e.

-          Tudom. Mondta �s k�sz�n�m. Szeretem �t, �s musz�j neked is szeretned ahhoz, hogy boldog lehessek. Legal�bb pr�b�lkozz a kedvem�rt.

-          J� rendben. – egyezett bele inger�lten, hogy v�gre lez�rj�k ezt a t�m�t is.

-          K�sz�n�m. David nagyon m�rges volt, hogy lel�ptem?

-          Azt �zeni, h�vd fel k�s�bb.

-          Sz�val igen.

-          Bill, mindenki… - itt Tom egy k�hint�ssel jav�tott bele. – …majdnem mindenki �r�l, hogy szerelmes vagy meg minden, de itt fesz�tett a temp� �s mi is megsz�vjuk, ha h�zod az id�nket Viki miatt. – Gustav.

Bill Gustav szem�be n�zve pr�b�lta felm�rni mondanival�ja komolys�g�t, azt�n rem�nysugarat keresve n�zett m�sik bar�tja szem�be is. Mindketten sajn�lt�k, de egyet �rtettek abban, hogy nem terelheti el egy bar�tn� Bill figyelm�t az �j album munk�lataiban.

-          Igazatok van, tudom. – kedvtelenedett el.

-          Na h�zz vissza hozz� �s ma m�r ne is l�ssunk! – vigyorgott Georg.

-          J� �jt sr�cok.

Felkapott k�t filmet, ami a keze �gy�be ker�lt, egy k�t literes fant�t, p�r r�gcs�lnival�t �s m�r j�tt is vissza hozz�m.

-          K�sz is vagyok. – csaptam �ssze a f�zetem, amint megl�ttam �t az ajt�ban.

-          Fejezd csak be nyugodtan.

-          Baj van?

-          Dehogy. De nem hanyagolhatod el a k�teless�ged miattam. Seg�tsek valamit?

-          H�t elolvashatn�d �s v�lem�nyezhetn�d.

-          Rendben. – lerakott minden cuccot az asztal�ra �s le�lt mell�m az �gyra.

Nagyon aranyos volt. Elolvasta a h�zi dolgozatomat, azt�n volt, amibe belek�t�tt, volt, amit � m�shogy �rt volna �s volt, ami�rt megdics�rt. Azt mondta, fantasztikusan fogalmazok �s ez t�le a dalai hallat�n nagy dics�retnek sz�m�tott.

Anyu h�v�sa szak�totta f�lbe az eszmecser�nket.

-          Szia. – vettem fel.

-          Szia. Kerest�l. Azt�n �n is, de nem vetted fel.

-          Mikor?

-          Nem tudom m�r. Mi�rt h�vt�l?

-          M�r mindegy. Csak besz�lgetni akartam.

-          T�rt�nt valami?

-          Majd megbesz�lj�k, de most nem vagyok egyed�l.

-          Billel vagy?

-          Igen.

-          Rem�lem nem hanyagolod a sulit miatta.

-          Nem anyu, ne agg�dj.

-          Mikor l�tlak?

-          P�ntek reggel indulok.

-          V�rlak nagyon. Mozizunk, elmegy�nk a kedvenc �tterm�nkbe, �s itthon fetreng�nk eg�sz h�tv�g�n.

-          Ezt �g�rd meg anyu.

-          Meg�g�rem sz�vem.

-          Helyes.

-          Na j�l van, nem is zargatlak tov�bb. H�vj majd holnap suli ut�n.

-          Rendben. Szeretlek.

-          �n is t�ged.

Bill mosolyogva hallgatta v�gig a besz�lget�s�nket.

Valahogy mind a ketten sz�tlanabbak lett�nk �gy est�re. �n nem tudtam, � mi miatt, de azt igen, hogy �n mi�rt. Hi�nyzott anyu, hi�nyzott, hogy mindent vele besz�ljek meg �s rossz kedvem volt a d�lel�tt t�rt�nt dolog miatt is. Nem tudtam elfelejteni.

Csak az egyik filmet n�zt�k meg, de az sem tetszett igaz�n.

H�ttal fek�dtem Billnek, � pedig �tkarolt engem �s hozz�m simult. Aludni pr�b�ltunk, de valahogy nem ment.

-          Kicsim. – suttogott.

-          Igen?

-          Hazudtam ma neked.

-          Miben?

-          Nem v�geztem a dolgommal. De nem akartam, hogy elmenj �s n�lk�lem l�gy. Meg akartalak vigasztalni �s ez sokkal fontosabb volt minden m�sn�l.

-          Bill mondtam, hogy nem akarlak bajba keverni. – fordultam fel�.

-          Fogalmad sincs milyen �rz�s, hogy vagy nekem. �s fogalmad sincs milyen �rz�s, hogy nem lehetek �lland�an veled.

Nem mondtam erre semmit. Eszembe jutott egy r�gi eml�k. Egy olyan, amit r�g pr�b�lok elfelejteni. Mikor �letem els� randija ut�n Bill szerelmet vallott. Annyira �szint�n hangzott, mint most.

-          Soha �letedben nem b�nt�l m�g meg semmit? – k�rdeztem t�le p�r perc hallgat�s ut�n, de fogalmam nem volt mit v�rtam v�laszk�nt.

Nem rem�ltem, hogy esz�be jut. Nem rem�ltem, hogy egy�ltal�n neki is eml�kk�nt megmaradt, ami akkor t�rt�nt.

-          Nem. – v�laszolta. – Mi�rt k�rded ezt?

-          Nem tudom, csak elgondolkodtam.

-          Aludjunk ink�bb? – puszilt meg gyeng�den.

-          Igen. Nagyon f�radt vagyok. – f�llentettem.