53. r�sz. Sz�ks�gem van r�d.

Elment�nk egy Burger Kingbe, ahol vettem neki egy nagy csirk�s men�t �s le�lt�nk egy asztalhoz.

-          Te mi�rt nem eszel?

-          Nem vagyok �hes. De neked kell valami, ami felsz�vja, amit itt�l.

Erre lehajtotta a fej�t.

-          Tudod, nem k�ne ennyi id�sen alkoholt innod. Pl�ne nem olyan sokat, amennyit te magadba d�nt�tt�l ma. Mit itt�l?

-          Jagert ittunk a l�nyokkal, azt�n �n egyed�l egy �veg pezsg�t.

-          Ahhoz k�pest j�l n�zel ki. – pr�b�ltam kev�sb� komoly lenni.

-          K�sz�n�m, hogy elj�tt�l �rtem.

-          Hallom sokszor lel�psz otthonr�l.

-          Anyu�k �lland�an �lik egym�st.

-          �me egy pozit�vum, ha az ember apa n�lk�l n� fel.

-          Anyu is csak most tudta meg, hogy vagy. �n �rultam el neki, de nem tudtam, hogy nem tudja.

-          Nem a te hib�d. Ez csakis ap�d hib�ja.

-          Olyan furcsa, hogy ap�mnak h�vod. A te ap�d is.

-          Nem.

-          Sosem lesz az?

-          Ne besz�lj�nk err�l.

-          Tudod apu nagyon j� fej.

-          Elhiszem.

-          �gy szervezte nekem ezt a sz�linapot, �n meg elsz�rtam.

-          Tini vagy. Ez a dolgod. L�zadj a rendszer ellen. �n is sokszor anyu idegeire mentem. Tudj�k ezt �k, hidd el. Ezzel j�r a gyerekv�llal�s.

-          Te is ler�szegedt�l a sz�let�snapi zs�rodon?

-          Szedett m�r engem �ssze anyu egy padon fetrengve mik�zben az aznap bevett �sszes kaj�t kih�nytam. Bocs, j� �tv�gyat.

-          A suli menz�n is tudok z�kken�mentesen enni. – mosolygott v�gre el�sz�r.

-          Egy perc. Egy�l addig nyugodtan. – �lltam fel, mikor meghallottam, hogy Bill h�v.

P�r l�p�st arr�bb s�t�ltam �s ott vettem fel.

-          Szia.

-          Szia kicsim, mi a helyzet?

-          Ne is k�rdezd.

-          Na mi t�rt�nt?

-          �pp Ness�ba t�m�k n�mi hamburgert, hogy felsz�vja a rengeteg Jagert, amit megivott.

-          Hogy ker�lsz te �ssze vele?

-          Felh�vott zokogva, hogy k�t fazon k�veti �t �s csak az �n sz�mom tudja. Nem volt n�la mobil, de a farmerja zseb�ben ott volt a cetli, amire az apja telefonj�b�l kim�solta a sz�mom.

-          �s te ment�l �rte?

-          Igen.

-          F�ltetted?

-          Megijedtem. Nagyon ki volt szeg�ny.

-          Te norm�lis vagy? Most esik le. K�t idegen a s�t�tben k�veti �t �s te m�sz oda megv�deni? �s ha…

-          Kicsim. Nyugi. Nem vagyok ijed�s.

-          Ja, akkor j�. A nem ijed�s l�nyokat �gysem szokt�k meger�szakolni �s kirabolni. Megnyugtatt�l.

-          J�l van, h�lyes�g volt. De hirtelen cselekedtem.

-          Tudod te, hogy mire van a rend�rs�g?

-          Bill, mostm�r nyugi. Nincs semmi bajom. �s Ness�nak sem. Hazaviszem, azt�n �n is hazamegyek �s felh�vlak.

-          Kivel m�sz haza?

-          Egyed�l. Anyu kocsij�val vagyok.

-          H�vj fel, ahogy haza�rsz.

-          Tudod, j�l �ll, mikor agg�dsz �rtem.

-          �r�l�k, hogy j�l mulatsz rajtam.

-          Im�dlak.

-          Tudom. �n is t�ged. Na menj a h�godhoz.

-          K�s�bb h�vlak.

-          V�rom.

Elk�sz�nt�nk �s vissza�ltem Ness�hoz, aki m�r befejezte az ev�st.

-          A bar�tod volt?

-          Igen.

-          Hogy h�vj�k?

-          Bill.

-          Nagyon szeret, igaz?

-          H�t �gy t�nik.

-          �s te is szereted?

-          Nagyon. – mosolyodtam el magam. – De mi�rt k�rdezel ennyit?

-          Mert mikor vele besz�lsz teljesen m�s vagy. L�tszik rajtad, hogy boldog vagy att�l, amit �rzel.

-          Mindenkinek k�ne egy Bill.

-          Rem�lem nekem is lesz.

-          Biztos vagyok benne. Na v�rj egy percet, mindj�rt j�v�k.

B� �t perc ut�n t�rtem vissza egy muffinnal a kezembe, amibe egy gyerty�t sz�rtam meg is gy�jtva.

-          Fejezz�k be j�l a sz�linapodat.

-          Ez az eny�m?

-          Boldog sz�let�snapot. – adtam oda neki, � pedig fel�llt �s �t�lelt.

�n csak tartottam a kezemben a muffint �s v�rtam, hogy elengedjen.

-          Tess�k. – adtam a kez�be, mikor vissza�lt a hely�re. – Nem tudtam, h�ny �ves vagy �s ezeknek csak egy gyerty�juk volt.

-          14. De �gy sem f�rt volna r� annyi.

-          Az is igaz.

-          Ezt ink�bb elviszem.

-          J�l van. Gyere, hazaviszlek. Ap�d… Charles m�r biztos v�r.

A h�zukig m�g egy rak�s k�rd�st tett fel Billr�l �n meg k�szs�gesen v�laszolgattam.

-          Itt is vagyunk. – �llap�tottam meg a h�zuk el� �rve.

-          K�sz�n�m. �s…

-          Nessa. – v�gtam k�zbe. – Majd kialakul, rendben? K�rlek, ne h�vogass.

-          Rendben. – felelte elszomorodva.

-          Figyelj. �n nagyon ritk�n vagyok itthon a suli miatt. De ha itthon leszek legk�zelebb, elmehet�nk egy�tt valahova.

-          T�nyleg?

-          Igen. De �rtsd meg, hogy Charlest nem akarom bevonni az �letembe.

-          Tal�n egyszer majd �t is.

-          Kitart� vagy.

-          Te vagy az egyetlen n�v�rem. Sz�ks�gem van r�d.

-          Na j�. Menj. – j�ttem zavarba. – Hamarosan tal�lkozunk.

-          Felh�vsz majd?

-          Igen.

-          J� �jt. – k�sz�nt el k�t puszival.

A m�sodik puszit m�r �n is viszonoztam.

-          J� �jt.

Kisz�llt az aut�b�l �n pedig addig n�ztem �t, m�g be nem ment a h�zba. Apu nyitott ajt�t neki, Nessa pedig egyb�l �t�lelte, ahogy megl�tta. Apu fel�m n�zett. Egyenesen r�m �s b�lintott. H�l�s b�lint�s volt ez. Elfordultam �s elindultam haza.