69. r�sz. Most m�r b�k�n hagyhatsz!

�rdekes �rz�s volt az els� �jjelemet t�lteni a lak�sban. Az �j saj�t bej�rat� alb�rletemben. Nagy l�p�s ez �s nagyon j�, hogy anyu belement.

Egyben voltam lelkes �s szomor�. Egy nagy dolog, amit nem tudok megosztani vele. Mostanra m�r biztosan tudja, hogy idek�lt�ztem. David m�r biztos eml�tette. Tom is tuti fog h�vni engem m�g ma este, �gysem b�rja ki, hogy ne szek�ljon ezzel is.

De David nem tudott a szak�t�sr�l. Nem mondt�k el neki, mit tettem, vagyis mit hisznek, hogy �n tettem.

Lefek�dtem az �gyba �s �gy d�nt�ttem, sms-t �rok. Billnek. Nem b�rom tov�bb.

„Sajn�lom. Sajn�lom, hogy fogalmad sincs mennyire szeretlek �s sajn�lom, ha te is annak hiszel, aminek Tom pr�b�l be�ll�tani. Sajn�lom, hogy nem hallgatt�l meg, de f�leg azt, hogy nem voltam er�szakos �s hagytam annyiban. �n megbocs�tottam, amit akkor tett�l, mert szerettelek. Ha egy kicsit is szeretsz, nincs es�ly r�, hogy te is megbocs�tasz nekem? Egyed�l vagyok n�lk�led, egyszer�en elveszek, semminek sincs �rtelme, hisz nem lehet meg mindenem, ha te nem lehetsz az eny�m. Az nem lehet, hogy mindennek v�ge. Csak hallgass meg, h�tha k�pes leszel hinni nekem. Vagy mond, hogy tegyek le, ne �lmodozzak t�bb� kett�nkr�l. K�rlek! Szeretlek!”

Ok� ez el�g sz�nalmas �zenet lett, �s el�g hossz�. De annyi mindent mondan�k m�g neki.

F�ltem. A kezdeti b�tors�gom �s felindul�som al�bb hagyott �s �tvette a hely�t a f�lelem. Mi van, ha megkapja, �s azt v�laszolja, mindennek v�ge? Tom is egyb�l h�vna, hogy akkor m�r k�t dolog miatt is sz�rakoztathassa mag�t az �n al�z�sommal. De mi�rt tartok �n Tomt�l? Hisz tudom, hogy nincs igaza. Tudom, hogy nem vagyok olyan, amilyennek � hisz. �s ha Bill m�g mindig szeret, �s csak id� kell neki, ahogy anyu is mondta, akkor senki nem besz�lheti le r�lam. A szerelem nem �gy m�k�dik, nem lehet kikapcsolni egyik percr�l a m�sikra �s megfeledkezni r�la.

Elk�ldtem. �s abban a pillanatban megb�ntam. Egy perc m�lva csipogott a telefonom. A sz�vem a torkomban dobogott �s rettegve nyomtam r�. �llapot jelent�s. Csak annyi �llt benne, elk�ldve Billnek.

Teh�t most �pp az �zenetem olvassa, ha csak nem t�r�lte olvasatlanul, ahogy megl�tta a nevem. Ha m�g egy�ltal�n benne van a sz�mom a telefonj�ban.

Nagyon sz�nalmasnak �rzem magam. De �gy �rzem, k�zdenem k�ne �rte. Mi van, ha � arra v�r, l�pjek? Vagy ez csak gyermeteg �br�nd volna?

Szerda reggel m�r mentem suliba. Ak�rh�nyszor megsz�lalt valakinek a telefonja, m�r dobbant is meg a sz�vem �s ahogy megl�ttam, valaki m�s olvassa a saj�t telefonj�ra kapott sms-t, �jra csal�dtam.

Nem j�tt v�lasz. Nem �rt vissza. �s ez m�g rosszabb, mintha azt �rta volna vissza, amit k�rtem t�le. Ha azt �rta volna, nem tud megbocs�tani, m�r nem szeret, �s nem akar l�tni t�bb�, akkor legal�bb biztos lehettem volna valamiben.

Anyu szerint ebben is biztos lehetek. Ha m�g v�laszra sem m�ltatott, az jelent valamit.

Kor�n v�ge volt az �r�imnak, �s musz�j volt elmennem nagybev�s�rolni. Megt�mni a h�t�t kaj�val, mosogat�szer, mos�por �s hasonl� h�ztart�si kell�keket kellett vennem a lak�sba. Fura volt belegondolni, hogy most el�sz�r fogok magamra mosni. Pedig tudok mosni. Eddig igaz�b�l lustas�gb�l cipeltem haza a mosatlant anyunak.

M�g szinte a f�lemen is szatyor l�gott, mikor cs�r�gni kezdett a telefonom a farmerem h�ts� zseb�b�l. A cseng�hangt�l kir�zott a hideg �s szinte az �sszes zacsk�t leejtettem, olyan h�vvel t�rtam a zsebembe, hogy felvehessem. Bill neve a kijelz�n, nagy leveg� �s z�ld gomb.

-          Szia. – sz�ltam bele f�lve �s izgatottan.

-          Hello. – ismertem fel egyb�l Tom hangj�t.

Lenyomtam. Lenyomtam �s b�multam magam el�. A szemeim k�nnybe l�badtak �s hirtelen minden �letkedv kisz�llt bel�lem. Tudhattam volna. Le�ltem a kocsim mellett l�v� padk�ra �s els�rtam magam. Nem �rdekelt, hogy vannak k�r�l�ttem m�sok is, nem tudtam ezzel foglalkozni. A telefon �jra megsz�lalt, �n pedig csak b�multam szerelmem nev�t.

P�r perc kellett, hogy �sszeszedjem magam. Szipogva szedtem �ssze sz�tgurult holmimat, visszat�mtem mindent a zacsk�kba �s �jra elindultam a bej�rati ajt�m fel�.

Mikor fel�rtem, lepakoltam mindent �s t�rcs�ztam. Ahogy felvette, �n m�r r� is kezdtem, pr�b�lva visszatartani a s�r�st.

-          Hagyj b�k�n! K�rlek! Nyert�l, ok�? Mostm�r b�k�n hagyhatsz. Nem �rdekel, hogy elhiszed-e v�letlen dolgok azok, amiket te direktnek hiszel. Csak sz�llj le r�lam! Ne sz�rakozz velem tov�bb! – nem ment, s�rtam. – Rem�lem most boldog vagy. Gratul�lok Tom, el�rted, amit akart�l. B�k�n hagyom Billt. De k�rlek most m�r te is hagyj engem.

Valami�rt v�laszt v�rtam. V�rtam, hogy kinevessen, hogy leoltson, hogy tegyen egy t�le megszokott megjegyz�st. De meg sem sz�lalt. �n pedig letettem.

-          Tom! – kiab�lt Bill a b�tyj�t keresve idegesen.

-          Igen? – jelent is meg egyb�l.

-          Mit csin�lt�l m�r megint?

-          Mi�rt?

-          Viki most h�vott. Mi�rt hitte, hogy veled besz�l az �n sz�momon?

-          Mert felh�vtam.

-          Minek? Ugye nem az �zenete miatt?

-          Hidd el, egy id� m�lva majd megh�l�lod, hogy ler�zom neked.

-          Nagyon kibor�tottad.

-          Ez sz�rny�. Majd bocs�natot k�rek. Mit mondott?

-          Zokogva k�ny�rg�tt, hogy sz�llj m�r le r�la �s hogy nyert�l, mert mostant�l � is b�k�n hagy engem.

-          �s te mit mondt�l?

-          Semmit. Nem tudtam mit mondani, � meg letette.

-          �rtem. – felelt semlegesen.

-          Ugye az�rt h�vtad az eny�mr�l, hogy azt higgye �n h�vom?

-          �g�rem befejeztem. Tudom, hogy szem�t vagyok �s tudom, hogy te is haragszol �rte. Hab�r ez ut�bbit nem igaz�n �rtem.

-          Mert… mindegy, ezt hi�ba magyar�zom neked.

-          �n csak a te �rdekedben tettem mindent. Nem akarom, hogy a k�zeledbe f�rk�zz�n �jra. Tudod milyen nekem l�tni, hogy magadba zuhansz �s m�g �n sem tudlak kir�zni a depib�l? Nekem az lenne a dolgom �csi, hisz ki m�s van itt neked erre, ha nem �n? Gy�l�l�m, hogy egy furfangos kiscsaj padl�ra k�ld t�ged �s �n hi�ba pr�b�lok �letkedved verni bel�d.

-          Ezt magamban letiszt�zom. Nem fog elm�lni, csak mert boh�ckodunk, leisszuk magunkat �s n�zem, ahogy a sr�cokkal csajoztok.

-          Szereted �t ugye?

Bill kicsit tartott a v�laszt�l. De most el�sz�r l�tta Tomon a szak�t�s �ta, hogy mi is volt a val�di c�lja a szem�tked�sekkel. Hogy �t v�dje.

-          Igen. – felelte.

-          El fog m�lni? J�l leszel?

-          Rem�lem. Csak hagyd �t is.

-          Vissza�rt�l neki?

-          Nem.

-          M�g? Vagy nem is fogsz?

-          Nem tudom. Esk�sz�l, hogy minden igaz volt? Esk�sz�l, hogy � �rta a blogot? Esk�sz�l, hogy semmit nem tett�l hozz� a t�rt�nethez, csak hogy es�lye se legyen annak, hogy megbocs�tok neki?

-          A legjobb tudom�som szerint igen, � �rta. �s nem, nem t�loztam. Tal�n a lak�st nem direkt b�relte ki, de ezt is csak felt�telezem.

-          De annyi k�rd�s van, amire nem tudom a v�laszt.

-          P�ld�ul?

-          P�ld�ul, hogy mi�rt nincsenek j�ban Ni�val, mi�rt k�lt�z�tt el a koleszb�l? Mi�rt �rta azt a cikket r�lam, ha hazugs�g volt minden? Mi�rt �rta az �zenetet este, hogy hallgassam meg, ha nem szeret?

-          De mi�rt olyan fontosak ezek? Ha t�nyleg �gy van, ahogy mondt�k �s Nia �rta a v�g�t annak a szarnak, att�l m�g Viki kezdte. Azzal a sz�nd�kkal keresett fel t�ged, hogy �tv�gjon. Hazudozott Magdeburgban, akkor lett gyan�s nekem is. Ezek megbocs�that�ak lenn�nek csak mert bel�dszeretett k�zben?

-          Igazad van. Hogy b�zhatn�k benne?