53. r�sz. Szobaszerviz.

Kor�n reggel telefonom ideges�t� cseng�s�re keltem.

-          Igen? – sz�ltam bele saj�t ny�vog� hangomon meglep�dve.

-          Szia baba, mi �js�g?

-          Mi �js�g? – k�rdeztem vissza az �r�ra n�zve.

-          Most kelt�l? Tizenegy �ra van m�r.

-          �desem vonj�l le bel�le minimum hat �r�t.

-          � bocs. – nevetett.

-          Nem az eszed�rt lakom veled.

-          �s erre b�szke is vagyok.

-          H�lye.

-          Na ne h�ly�zz le. N�lk�led aludtam �s n�lk�led keltem fel. Hi�nyzol.

Elemeltem telefonomat a f�lemt�l �s megn�ztem a h�v� f�l nev�t.

-          Most megn�zted �n vagyok-e az? – k�rdezte m�felh�borodva.

-          Csak az�rt hi�nyzom, mert nem vagy hajland� magadnak elv�gezni a dolgod?

-          Te kor�n reggel is annyira �des tudsz lenni bab�m. – ironiz�lt.

-          Te is hi�nyzol egy picik�t. De csak egy picik�t.

-          B�ven el�g.

-          Hagysz m�g aludni? – ny�vogtam k�rlelve �t.

-          Persze. Majd k�s�bb h�vj fel.

-          Mindenk�pp.

-          Szeretsz.

-          Te is. – b�cs�ztunk �s m�r le is tettem a telefont, hogy m�sik oldalamra fordulva aludjak tov�bb.

Nem vittem t�lz�sba az alv�st. Kilenc k�r�l m�r nem tudtam tov�bb �gyban verg�dni. Elmentem, be�ltem a k�dba �s relax�l�s k�zben eszembe jutott, hogy megh�l�lom Georgnak a tegnap est�t.

Kisz�lltam, megt�r�lk�ztem �s felh�vtam a szobaszervizt. Mire fel�lt�ztem, m�r kopogtattak is az ajt�mon �s kezembe adt�k a reggelinket. M�r f�l tizenegy volt, de nem akartam felkelteni Georgot. Gyan�tom, �gy nem lenne t�lzottan j�l siker�lt a h�lareggeli.

�rtam neki ink�bb egy sms-t. „�bren vagy?”

Alig egy f�l perc m�lva m�r j�tt a v�lasz: „Pr�b�lok magamhoz t�rni �ppen.”

„Akkor engedj be J”

Felkaptam a t�lc�t, �s mikor ajt�t nyitott, m�r ott is �lltam �dv�z�lve �t.

-          J� reggelt. Itt a szobaszerviz. Narancsl�, k�v� �s meleg corissant.

-          Gyan�tom, dupl�z�dna a forgalom, ha itt dolgozn�l.

-          H�t akkor j� �tv�gyat hozz�. – ny�jtottam �t a t�lc�t.

-          Te nem eszel?

-          Az eny�m a szob�mban van.

-          Mag�nyos reggeli? – kerekedtek ki a szemei.

-          Egy perc �s hozom. – nevettem el magam �s m�r mentem is a t�lc�m�rt.

Az �gy�n �lve reggelizt�nk �s tervezt�k a napot.

-          Van m�g id�nk az aukci�ig. Merre vezesselek k�rbe?

-          Amerre csak akarsz. Mindenre k�v�ncsi vagyok.

-          Akkor b�relek egy aut�t.

-          S�t�lni lust�k vagyunk?

-          Nem gondoltam, hogy s�t�lni szeretn�l.

-          �n nagyon sz�vesen.

-          Rendben. Ahogy �hajtod.

-          Elk�nyeztetsz.

-          Igyekszem. – mosolygott kedvesen �s k�zben cs�r�gni kezdett a telefonja. – Ne haragudj. – k�rt eln�z�st �s felvette. – Szia! --- Bizony meg�rkeztem. Mintha haza j�ttem volna. --- Este h�tkor lesz egy aukci� egy Hard Rock-ban. --- Viccelsz? Persze! 10 k�r�l ott. --- �n is, szia. – tette is le.

Csendben falatoztam tov�bb. Hallottam a n�i hangot a vonal v�g�n �s valami�rt f�lt�kenys�g �nt�tt el. Tudtam, nem k�rhetem sz�mon, kivel besz�lt �s hova megy este t�zkor.

-          Van kedved este bulizni egy kicsit?

-          Hol?

-          Van itt nem messze egy hangulatos sz�rakoz�hely. Sokat voltunk ott, m�r szinte t�rzstag lettem az egy �v alatt.

-          Voltatok? – k�rdeztem r� a t�bbes sz�mra.

-          P�r embert megismertem kint l�tem alatt. J�rtam egy l�nnyal �gy egy h�napig. � h�vott most.

-          J�ban vagytok?

-          H�t az elej�n j�tt�nk �ssze �s hamar r�j�tt�nk, hogy nem ismerj�k egym�st �s bar�toknak tal�n jobbak lenn�nk, �gyhogy annyiban maradt a dolog. De bar�tnak t�nyleg j�k lett�nk.

-          �rtem.

Furcs�n n�zett r�m �s halv�ny mosolyra h�zta ajkait.

-          Mi az? – k�rdeztem elpirulva.

-          F�lt�keny lett�l?

-          Dehogy! Ezt mib�l gondolod?

-          Mert pont olyan arcot v�gsz mi�ta felvettem a telefont, mint amilyet a f�lt�keny bar�tn�k szoktak.

-          Csak mint te, mikor Tommal vagyok.

-          Akkor eg�lban vagyunk.

-          Nem, mert �n nem lettem f�lt�keny. – n�ztem �jra a reggelimre �s bekaptam az utols� falatot. – �s most megyek is a saj�t szob�mba.

-          Rendben. – mosolygott. – Mikor induljunk a s�tak�r�tra?

-          �n m�r k�sz vagyok, r�d kell v�rni.

-          Adj negyed �r�t.

-          �s a hajvasal�s?

-          Most g�nyol�dsz velem?

-          �n? Dehogy. – nevettem. – K�t h�napig egy�tt �ltem a Kaulitz ikrekkel.

-          Ok�, f�l �r�n�l nem t�bb.

-          Rendben. Kopogj �t, ha k�sz vagy.

-          V�rj. – sz�lt, mikor m�r az ajt�n k�v�l voltam.

Visszadugtam a fejem a ny�l�son.

-          Mi az?

-          Elmegy�nk este?

-          Fel�lem.

-          Nincs kedved?

-          De, mehet�nk. Te tal�lkozol a bar�taiddal v�gre. Hogy mondhatn�k nemet?

-          K�sz�n�m.

-          Na igyekezz. – kacsintottam �s �tmentem a szob�mba.

�ram�pontoss�ggal harminc perc m�lva m�r kopogatott az ajt�mon. Mivel ez id� alatt �n �gy d�nt�ttem �t�lt�z�m �s megmosom a hajam, hogy be tudjam sz�r�tani, csak kisz�ltam neki, hogy j�jj�n be.

-          Itt vagyok!

-          Milyen kupi van itt? Ma hajnalban j�tt�nk �s olyan a szob�d, mintha m�r egy hete itt lakn�l. – sz�nokolt, mik�zben a f�rd� fel� vette az ir�nyt. – R�m kell v�rni? – d�lt az ajt�f�lf�nak, mikor megl�tta, hogy vasalom a hajam.

-          Nem b�rtam ki. Hogy n�zn�k ki melletted topisan vasalatlanul?

-          Copfba fogott hajjal, susog�s meleg�t�ben is te lenn�l a legszebb n� a v�rosban, akivel b�szk�n s�t�lgatok b�rhol.

-          � k�sz�n�m. M�g akkor is, ha nem igaz. – h�ztam ki az �ramb�l a vasal�t �s m�g egy tincset megigaz�tottam. – Egy�bk�nt meg �n ilyen rendetlen vagyok.

-          Engem irrit�l a kupi.

-          H�t figyelj. �n m�g feldobok egy laza sminket, addig ped�nskodhatsz, ha �gy �rzed.

-          Na j�. Te sminkelj, �n �t�lt�z�m. Ahogy eln�zem, enyh�n alul�lt�ztelek. De t�z perc m�lva k�sz legy�l.

-          Igenis.

Vigyorogva t�vozott a szob�mb�l. �s �n is vigyorogtam, ahogy elment.