83. r�sz. Viki?

Miut�n oda�rtem Lin��khoz, ett�nk valamit, �t�lt�zt�nk �s elindultunk.

-          H�, �gy mentek bulizni? – n�zett v�gig rajtunk Gustav.

-          Megadjuk a m�dj�t. – mosolyogtam.

-          Ott tal�lkozunk. – puszilta meg �t Lina �s v�gre ment�nk is a taxinkhoz.

-          � is j�n?

-          K�s�bb csatlakozik. Ha nem baj.

-          Dehogy. – feleltem, pedig persze baj volt.

Egy csajos est�nek – �jszak�nak – most jobban �r�ltem volna, ahol szabadon ut�lhatom az �letem, mert mindenkire d�h�s vagyok �s k�l�nben is. Sz�val amolyan nyavalyg�s l�ny buli, ami ut�n m�snap m�r megint minden a legnagyobb rendben, mert siker�lt kid�h�ngenem magam.

-          Na most m�r akkor ki vele. Hogy ker�lt�l ilyen hirtelen ide ma? – kezdett egyb�l faggatni Lina, ahogy le�lt�nk �s megkaptuk az els� k�r italunkat.

-          Nem akartam otthon �lni.

-          Aha.

-          Nem akarok besz�lni most err�l.

-          Dehogynem. Az�rt j�tt�l.

-          Ut�lok panaszkodni.

-          Persze. – mosolygott. – �n is.

-          Volt egy kis vit�nk, de majd elrendezz�k. Semmi komoly.

-          Aha.

-          Lina l�gy sz�ves hagyd abba. Nincs semmi baj, semmi eget ver� nagy dolog. �sszevit�ztunk egy h�lyes�gen, �n meg m�r am�gy is akartam veled bulizni egyet. Ennyi.

-          H�t j�. De nekem b�rmit elmondhatsz, ugye tudod?

-          Persze. – v�gtam r�, pedig tudtam, ez nem �gy van.

Nem mondhattam el neki mindent. Vagyis olyan dolgokat semmik�pp sem mondhattam el neki, amit nem szeretn�m, ha kett�nk�n k�v�l m�s is tudna. Nem akarom, hogy bizonyos emberek, tudj�k, mi van velem, hogy zajlik az �letem…

Valami�rt volt egy olyan �rz�sem, b�rmilyen inform�ci� foszl�nyt k�z�ln�k Lin�val, az nem sok�ig maradna kett�nk k�zt.

Komolyan elgondolkodtam, hogy tal�n Alannek van igaza. Tal�n t�nyleg nem k�ne �jra �sszek�ttet�sben lennem a m�ltammal, amit nem v�letlen z�rtam le egyszer s mindenkorra. De mit�l tartok? Hamar r�j�ttem...

�pp a harmadik poh�r kokt�lomba kortyoltam bele, mikor Lina a h�tam m�g� n�zett �s azt mondta.

-          Megj�ttek.

Ez a t�bbes sz�m olyannyira volt sokkol� sz�momra, hogy az a korty el is t�vedt valahol lefel� f�l�ton, amit�l fulladozni kezdtem. V�r�sl� fejjel ejtettem ki a kezemb�l a poharamat, mikor megl�ttam Billt �s Gustavot az asztalunk mellett, majd gyorsan Lina pohar��rt ny�ltam, amibe nagyot kortyoltam. Amint helyre �llt a l�gz�sem �s minden m�s, m�r tudtam is k�sz�nni mosolyg� partnereinknek.

-          Sziasztok.

-          T�l �lted. – kacsintott Gustav.

-          Szia. – �dv�z�lt Bill is �s kedvem lett volna meg�lelni.

De nem tettem. Hogy tehettem volna azok ut�n?

Megk�nnyebb�ltem, hogy a Lina �ltal haszn�lt t�bbes sz�m nem a banda mind a n�gy tagj�ra vonatkozva �rv�nyes�lt, csup�n azon fel�re, akivel m�g tal�n sz�vesen is tal�lkozom. De rossz �rz�sem t�madt �s nem b�rtam itt �lni.

-          �ljetek le �gy a nagy riadalom ut�n. – g�nyol�dott Lina.

-          Kij�ssz velem a mosd�ba? – k�rdeztem Lin�t�l, de � is ki�rezte, hogy ez ink�bb kijelent�s.

-          Persze. – v�gta r� �s m�r j�tt is ut�nam.

-          Lina mire k�sz�lsz? – faggattam, amint becsuk�dott m�g�tt�nk a n�i mosd� ajtaja.

-          Mire? Semmire.

-          Minek j�ttek ide?

-          Mi�rt ne j�hetn�nek? Nekik is szombat este van, �k is elj�hetnek iszogatni, bulizni, mint mi.

-          Lina ugye nem?

-          Mire gondolsz?

-          Georg �s Tom nem j�nnek, ugye?

-          Elk�pzelhet�. Nincsenek kitiltva innen. – felelte, mintha ez a vil�g legterm�szetesebb dolga lenne.

-          Ne csin�ld ezt.

-          Nem csin�lok semmit.

-          Nem akarok tal�lkozni vel�k. – indultam vissza.

-          Most hova m�sz?

-          Haza.

-          Jaj ne m�r. Mi baj lehet? Sz�rakozunk egyet.

-          Ezt most komolyan mondod?

-          Igen.

-          Na nem. �n megyek. – rontottam ki az ajt�n �s egyenesen az asztalunkhoz vettem az ir�nyt.

K�s� volt. Georg �s Tom m�r ott �ltek. Megtorpantam. De musz�j volt odamennem a t�sk�m�rt. Vettem egy nagy leveg�t, h�tha �ssze tudom szedni magam egy pillanat alatt �s m�r mentem is tov�bb.

-          Sziasztok. – l�ptem az asztalhoz, ahol �thajolva Gustavon �s Billen, elvettem a kist�sk�m. – Sziasztok. – b�cs�ztam is el �s m�r rohantam is kifel�.

-          Viki? – n�zett ut�nam Tom.

-          Bizony. – felelt Bill.

-          �desem. – sz�lt Lin�hoz Gustav, mikor � is oda�rt az asztalhoz. – Mi t�rt�nt?

-          Semmi. Lel�pett.

-          �n mondtam.

-          Hagyjuk.

-          Nem m�sz ut�na?

-          Nem. Most nem �llna sz�ba velem.

-          Na j�. Mit keres itt Viki? – �rdekl�d�tt Tom.

-          Elj�tt velem.

-          Csak nem sz�m�tott r�, hogy ti is itt lesztek. – folytatta Gustav, hogy egy�rtelm�v� tegye mindenki sz�m�ra, a kis feles�ge kezdett kavar�sba.

-          Na v�rj. �n azt hittem, ti nem tartj�tok a kapcsolatot.

-          Hah�. – integetett Georg arca el�tt Bill, aki maga el� meredve �lt a pohar�ba kapaszkodva.

Georg sz� n�lk�l fel�llt az asztalt�l �s a kij�rat fel� sietett.

Lina pedig elvigyorogta mag�t.

-          Na valaki magyar�zza v�gre el, mi folyik itt. – komolyodott el most m�r Tom.

Ahogy kimentem, r�gt�n egy cigi ut�n kutattam a t�sk�mban, amit remeg� kezekkel gy�jtottam meg. Mi�rt nem n�ztem r�? Legal�bb egy pillanatra. Csak l�tni az arc�t, mikor megl�t engem annyi id� ut�n.

Na ezt be kell fejeznem. Belesz�vtam m�g egy utols� m�lyet a cigimbe, majd eldobtam �s r�tapostam. K�rben�ztem az �ton, h�tha megpillantok egy taxit, �s egyet siker�lt is kisz�rnom j� p�r m�terre. Le is intettem.

Mik�zben v�rtam, valamilyen bels� k�sztet�s az �p�let bej�rata fel� terelte a figyelmem. H�trafordultam �s ott �llt Georg, egyenesen engem n�zve. Csak �llt �s n�zett a szemembe.

A taxi lef�kezett m�g�ttem �s a sof�r kisz�lt:

-          H�lgyem. Elvihetem?

-          Igen. K�sz�n�m. – feleltem neki, m�g mindig Georg tekintet�b�l keresve a kij�ratot.

Mikor v�gre �sszekaptam magam, megfordultam, bepattantam a h�ts� �l�sre, bedikt�ltam Lin��k c�m�t �s t�bb� vissza se n�ztem.