22. rész. De ugye nem?
Csupán két ruhakölteményt vettem, de azok nagyon-nagyon tetszettek. Beléjük szerettem és Bill az egyiket úgy jellemezte, mikor megmutattam neki, hogy ezt a darabot rám öltötték, a másikat pedig úgy, hogy egyszerűen tökéletes. Persze nem az ő véleménye döntött, de mikor nem esik jól egy pasi pozitív visszajelzése.
Két órát töltöttünk az üzletben és jó hangulatban tértünk vissza a hotelbe. Natalie már a liftnél elköszönt tőlünk és el is vonult a szobájába.
- Köszönöm, hogy eljöttél.
- Viccelsz? Te vagy az első pasi, aki magához Diorhoz vitt engem. Én köszönöm.
- Natalienak valószínűleg nem leszel a kedvence.
- Egy kezemen meg tudnám számolni hány nőnek vagyok az.
- Sziasztok. Már meg is jöttetek? – közeledett felénk David.
- Nem raboltam most el, és esküszöm nem füveztünk. – tartottam magasba megadva magam mindkét kezem.
- Jó poén hugi.
- Na jó, befejeztem. És szeretnék beszélni veled.
- Velem?
- Bizony veled főnök.
- Na én megyek. Szép álmokat. – búcsúzott Bill.
- Neked is. – feleltem kedvesen.
- Jó éjt. Tízkor indulás. – David nem tud egy percre kikapcsolni.
- Na gyere, meghívlak egy italra. – indultam el a lift felé újra.
- Állj.
- Mi az? – fordultam meg.
- Kérem vissza a kártyám. – tartotta felém a kezét.
- Ez esetben, hívj meg egy italra. – helyesbítettem és a kezébe nyomtam.
- Olvasatlanul töröltem az üzenetet, ami nem rég a bankomtól jött.
- Jól tetted bátyó.
Egy félreeső kis asztalhoz ültünk, és én egyből rátértem a lényegre, ahogy megkaptuk italainkat.
- Szóval, holnap este Nick ideutazik, és együtt töltjük az estét.
- Részletekre nem vagyok kíváncsi.
- Szóval benne vagy?
- Benne. És meg is mondom a srácoknak, hogy holnap a te jóvoltadból mindenkinek szabad az estéje.
- Köszi.
- Egyébként beszéltem Natalieval.
- Gondolom sok szép élménnyel gazdagodott ma.
- Dave akarta, hogy veletek tartson. Neki is lett volna jobb programja.
- Billnek elvette a kedvét az egésztől. Nem akartam bunkó lenni, de nem bírtam nézni.
- Bill biztos nagyon hálás volt érte.
- Igen.
- Jól haladsz.
- A szabadelvű Vikinek szúrta a szemét ez a nő, nem az alkalmazottad Vikinek.
- Tudod, ha teljesen önmagad vagy és még jól is érzed magad, nem is kéne fizetnem azért, hogy itt vagy.
- Azért van hely, ahol jobban érezném magam.
- De holnap idejön a barátod, így ez a gond letudva.
- És nagyon hálás lesz, amiért szponzorálod az utazását.
- Hugi. – vetett rám szúrós pillantást.
- Várom már mikor sokallsz be.
- Levonom a végösszegből.
- Hé. Én itt kidolgozom a belem is a kedvedért.
- Hiányoztál. – vallotta be nevetve.
- Te is nekem. Már nem is emlékszem mikor töltöttünk el ennyi időt anélkül, hogy kiakasztottál volna.
- Be kell valljam nagyon vissza kell fognom magam. – mosolygott és most láttam rajta igazán, mennyire hasonlítunk egymásra.
Annyi a különbség, hogy ő már megkomolyodott. Ő már a szó szoros felnőtt életet éli. Tudom, hogy szereti, tudom, hogy élvezi és nincs hiánya semmiben. De azt is tudom, hogy mikor vele vagyok, hiányzik neki a régi életünk. A gyerekkorunk, amikor elválaszthatatlanok voltunk és vigyázhatott rám. Mikor még beleszólhatott a dolgaimba és mindent tudott rólam. Mikor még én is akartam, hogy mindent tudjon rólam…
- Ha ennek az egésznek vége, minden olyan lesz, mint régen? – kérdezte, mintha ugyanarra gondolt volna, mint amire én.
- Ha nem is ugyanolyan, de hasonló. Kell a testvérem, hiányzik néha.
- Számtalanszor akartalak felhívni, de tudtam, esélytelen, hogy végighallgass.
- Megtettem volna. Nem az volt a baj, ami akkor történt, az bántott, hogy ellenem fordítottad aput.
- Nem gondoltam, hogy így fog reagálni. Fogalmam sem volt, hogy ennyi ideig tart majd.
- Csalódott bennem. Konkrétan kijelentette, hogy el kell vállalnom ezt a munkát, hogy bebizonyítsam mit jelent nekem a családom.
- Tudtam, hogy ő majd hat rád.
- Azért kérted meg, hogy menjek veled együtt hozzájuk? – kérdeztem nyugodtan.
- Mindent meg akartam próbálni. Nem csak Bill miatt akartam, hogy velünk gyere. Magam miatt is. Magunk miatt. És úgy tűnik, működik.
- Próbálj meg végre felnőttként kezelni.
- Sokszor nem tűnsz annak.
- Én ez vagyok. És amíg élvezem, ilyen is maradok.
- Sosem akarsz megállapodni? Sosem akarsz valami biztos állást, biztos hátteret és egy embert, aki mindig van neked?
- Én vagyok mindig magamnak. Más nem számít.
- És ha egyszer megunod? Ha már kiöregedsz?
- Nem tudom, mit akarok majd kezdeni magammal. És nem is akarok ezen agyalni. Majd jön minden magától, majd kialakulnak a dolgok.
- Spontán minden?
- Miért? Te élvezed a folytonos kötöttséget? Élvezed, hogy minden nap stresszelsz mások jövője miatt? Előre tervezed szinte minden órádat hetekre előre.
- Megtérül. Ha visszavonulok, nem lesz gondom.
- Hát akkor terveim közé veszem a jövőben, hogy ha kiöregedek, rajtad fogok élősködni.
- Sziasztok. Lehet csatlakozni vagy nagyon privát a beszélgetés? – érkezett meg hirtelen a kerülendő ikerfél.
- Tom. Szia. Gyere, ülj le. – húzta ki neki David a mellette lévő széket.
- Kössz. Nem tudok aludni még. – foglalt is helyet.
Rasztái hanyag copfból ágaztak szanaszét, amitől valahogy sokkal férfiasabbnak tűnt, mint azokkal a kendőkkel és minden színben pompázó sapkákkal. Egyenesen a szemembe nézve mosolygott, mikor rendelt magának az odatoppanó pincértől, én pedig egy szempillantás alatt el is fordítottam a fejem, megszakítva zavaró gondolataimat. Már határoztam is, felálltam és közöltem, hogy ki kell mennem a mosdóba.
- Viki adott egy ötletet. Holnap estére mindenkinek szabad program.
- Hogyhogy?
- Jön a barátja Hamburgból, és együtt töltik az estét.
- Gondolhattam volna, hogy van barátja.
- Egyébként jól kijöttök egymással?
- Mondhatni. De Bill nagyon bírja.
- Na jól van akkor.
- Most is éppen zenét hallgat, hogy ihletet merítsen. Az az érzésem, hogy Viki jó hatással van rá.
- De ugye nem?
- Dehogy. Csak barátkozik. Tetszik neki, hogy ő nem a csapat tagja, sőt abszolút ellenez minden kötelezettséget, ami a bandához tartozik.
- A húgom egy örök lázadó.
- És most jóban vagytok?
- Úgy néz ki. Nekem is jót tesz, hogy itt van.
- Jó téged így látni.
- Hozok még egy italt, egy perc és itt vagyok. – állt fel és távozott a bárpult felé.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
