40. r�sz. Aludj velem.

Egy k�rbe ki�r�tettem a poharam, majd fel�lltam �s bementem a k�t �veg�rt.

-          Mi�rt volt olyan rossz kedved? – folytatta.

-          Musz�j r�lam besz�lni?

-          Egy�ltal�n nem. Csak gondoltam…

-          Na j�. De el�bb idd azt meg �s t�lt�m a k�vetkez�t.

-          Le akarsz itatni?

-          �s magamat is. Kidum�ljuk a sok faszs�got �s holnap �jult er�vel indulunk tov�bb.

-          K�sz�n�m. – mosolyodta el mag�t most v�gre �szint�n, majd kiitta a pohar�t, �s b�szk�n tartotta fel�m.

Innent�l m�r nem sokat vesz�dt�nk az italoz�ssal, mikor �r�lt a poh�r t�lt�tt�k �jra. Siker�lt beind�tanom a folyamatot.

-          Sz�val aznap eleve rossz kedvem volt, miut�n hallottam, hogy besz�lt�l az exeddel �s tudva, hogy �n elej�t vehettem volna, lelkifurdal�som volt. Azt�n besz�lgettem Tommal �s David belemagyar�zta, amit nem kellett volna. Dave leal�zott, vagyis sz� szerint semmibe vett, ami irt� szarul esett, mert azt �rzem itt nap mint nap, hogy �n csup�n David kis h�ga vagyok, aki a p�nzes b�ty�n �l�sk�dik. �sszevesztem Daviddal is, �s tot�l egyed�l �reztem magam. �n csak egyed�l akartam lenni kicsit �s hal�l komolyan v�letlen hagytam a szob�mban a telefonom. H�ly�n j�ttek ki a dolgok, �s ugye �jjel nem tudtam aludni. Reggel kor�n fent voltam �s semmi kedvem nem volt r�tok v�rva �cs�r�gni a hallban, �gyhogy el�rementem a rept�rre. De esk�sz�m nem jutott eszembe, hogy ki van kapcsolva a telefonom.

-          Olyan j� volt l�tni titeket a rept�ren. Ahogy reggel David r�m rontott, t�ged keresve… l�ttad volna. Azonnal eld�nt�tte, hogy meglep t�ged, hogy jobb kedved legyen. Azt mondta, nem akarja, hogy itt hagyd, hogy hazamenj.

-          Az egyik percben hazamenn�k, a m�sikban eszem �g�ban nem lenne itthagy… elmenni innen.

-          Itthagyni mit?

-          T�ged. – vallottam be, ha m�r �gyis belekezdtem.

-          Engem?

-          Felh�ztam magam, mikor csak az exed miatt j�tt�l oda hozz�m akkor este. Mert elv�rtam, hogy ha �n annyit t�r�dtem veled, akkor te is tedd ford�tva. Ott �ltem eg�sz este, szarr� untam a fejem, te v�gre odaj�ssz, �s mit k�rdezel? Hogy mit besz�ltem vele. De r�j�ttem, hogy elmebeteg dolog lett volna elv�rni m�st. Hisz kihez mehett�l volna ezzel a k�rd�ssel, ha nem hozz�m? �n besz�ltem vele, csak �n tudtam volna v�laszt adni. De ehelyett ink�bb dacb�l ler�ztalak, bunk� voltam azt�n csak n�ztem, ahogy megint ki vagy bukva, mert besz�lt�l vele.

-          Majdnem �gy hadarsz, mint �n. – vigyorgott m�r kicsit er�teljesebben az �jabb poh�r ki�r�t�se ut�n.

-          Ne r�h�gj rajtam, iszony� h�ly�n �rzem magam.

-          �n is. Mert kihaszn�ltalak. Olyan j� volt veled a buszon, csak �gy dum�ltunk �s tudtam, te hihetetlen hiperszuper sebess�ggel a bar�tom lett�l felt�tel n�lk�l. �szre sem vettem, hogy milyen �nz� vagyok m�r megint. Sajn�lom. T�nyleg. Nagyon.

-          Mit besz�lt�l vele?

Tal�n a k�rd�st nem kellett volna feltennem. Hatalmasat s�hajtott, de v�g�l m�gis belekezdett a v�laszad�sba.

-          Azt mondta, szeret, �s vissza akar kapni. K�rdezte ki volt az a l�ny a telefonban, �s mi van k�zt�nk. F�lt�keny volt. Iszony�an f�lt�keny. �n pedig… egyszer�en nem ment. Elmondtam, hogy ki vagy �s hogy mi�rt te vetted fel a telefonom. Tudom, hogy egy sz�nalmas p�cs vagyok.

-          Dehogy vagy az. – d�ltem hanyatt. – Szereted �t, ez term�szetes, hogy kapaszkodsz a rem�nybe.

-          Ma megk�rtem, hogy ne h�vjon t�bbet. �s meg�g�rtem neki, hogy �n sem h�vom �t soha t�bb�. Lez�rtam. Nem hagyom, hogy tov�bb k�nozzon. Mi�rt mosolyogsz?

-          B�szkes�get �rzek �s el akartam mondani.

-          R�d gondoltam, mikor elhat�roztam. Mikor ma l�ttalak Nickkel, tudtam, hogy mi hi�nyzik nekem. Tudom, hogy ti nem j�rtok, vagyis tudom, hogy milyen kapcsolat van k�ztetek. De neked van valakid, akire mindig sz�m�thatsz �s ink�bb a bar�tod. T�r�dik veled, �s mindig azt adja, amire sz�ks�ged van. Nekem ez hi�nyzik. �s te �bresztett�l r�. Nem a nagy szerelmet kell kutatnom, hanem a szem�lyt, aki alkalmas a szeretetemre. Nem hanyagolhatom a munk�m, nem helyezhetem h�tt�rbe a bar�taimat.

-          Most m�g b�szk�bb vagyok.

-          M�r megint nem veszel komolyan.

-          De Bill. Nagyon is komolyan veszlek. �s ha ezt most mind komolyan gondoltad �s t�nyleg azon leszel, hogy a sok keserg�s helyett ink�bb hagyd, hogy az �rz�s majd r�d tal�ljon, akkor m�r meg�rte itt lennem �s m�r sokkal sz�vesebben mehetek haza.

-          Nem akarom, hogy hazamenj. – hajolt f�l�m.

-          Bill. – suttogtam a szem�be n�zve, sejtve, hogy most mi k�vetkezik.

De nem tudtam elhat�rozni magam. F�leg nem tudtam lebesz�lni magam arr�l, hogy folyjak az �rral �s hagyjam magam sodr�dni.

Igazam volt. �vatosan hajolt egyre k�zelebb �s k�zelebb, m�g el nem �rte c�lj�t. Lehunytam a szemem �s egy pillanat m�lva m�r ajkai finom puha �rint�s�t �reztem ajkaimon. Nem cs�kolt eleinte, csak �zlelgetett. Gyeng�den �jra �s �jra.

Egyszer�en nem tudtam meg�lljt parancsolni. �lveztem a gyeng�ds�get �s �lveztem azt, amit �n ny�jtottam neki. �vatosan haraptam als� ajk�ba, � pedig er�s tenyer�t tark�mra cs�sztatva reag�lt. Megcs�kolt most �gy igaz�n… majd �jra az apr� puszik k�vetkeztek, v�g�l egy utols� �rint�ssel vetett v�get a kis kit�r�nek. Hanyatt fek�dt mell�m �s az eget b�multa.

-          Ezt nem kellett volna. – �llap�tottam meg.

-          Aludj velem. – fordult �jra fel�m.

-          Tess�k?

-          �n nem akarok semmi olyat, esk�sz�m. Csak nem akarok egyed�l lenni.

-          Bill, ezt nem k�ne. Ittunk �s…

-          Igen, becs�ptem, �s igen j�l �rzem magam. �s igen, megcs�koltalak, hab�r nem terveztem, �s most fogalmam sincs mennyire lesz ez holnap reggel kellemetlen. De ha veled j�l �rzem magam, akkor mi�rt ne lehetn�k veled? M�rmint nem �gy, �n nem fogok pr�b�lkozni, �s nem teperlek le, csak ne hagyj egyed�l. Ma este legal�bb. M�r megint mosolyogsz.

-          M�g hogy �n hadarok.

-          Ez azt jelenti, hogy…

-          Ha meg�g�red, hogy ezt nem csin�lod velem t�bbet, akkor igen.

-          Meg�g�rem. – d�lt �jra a h�t�ra mosolyogva.

Az a cs�k… az eg�sz testem izzott, �gy �reztem, b�rmelyik pillanatban spont�n felgyulladok. Mikor �lvezed, hogy gyeng�d, �s m�gis v�kony hat�rvonal v�laszt el att�l, hogy igaz�n beindulj, �s azt k�v�nd, adjon bele mindent �s legyen kem�ny, legyen hat�rozott �s… na nem. Ezt nem csin�ljuk t�bbet. M�r csak ez hi�nyzik nekem.

Csak fek�dt�nk egym�s mellett egy darabig az eget b�mulva.

-          Arra gondolsz, milyen volt vagy arra, hogy r�zz le? – k�rdezte megt�rve a csendet.

-          �szint�n?

-          Nan�.

-          Arra gondoltam, hogy megiszom a marad�k borom, �s ism�tl�s�rt esedezem.

Nevetett. �desen, hangosan nevetett rajtam. Tudta, hogy komolyan besz�lek, de ki�rezte bel�le a komolytalans�got is, amire sz�ks�g�nk volt. Megt�rt�k v�gre a k�nos csendet.

-          Nick nem lesz m�rges, ha itt maradsz reggelig?

-          Nick kituszkolt a szob�b�l �s r�mparancsolt, hogy j�jjek �t. �gyhogy nem. Nem hinn�m, hogy neheztelne �rte.

-          Kedvelem.

-          Te engem kedvelj. Magamt�l j�ttem, csak kellett az egyet�rt�s.

-          K�sz�n�m.

-          Bocs, hogy eddig tartott. Csak m�rges voltam, ami�rt…

-          Hagyjuk. H�ly�n viselkedtem, t�l van t�rgyalva. �s neked k�sz�nhet�en v�gre v�geztem a m�ltammal. �gyhogy cser�be elviszlek a legjobb helyi �tterembe. Im�dni fogod.

-          Nem el�g ezek szerint, hogy itt alszom?

-          Nem szeretn�k r�d akaszkodni, mond meg, ha sok vagyok.

-          M�r mondtam egyszer, hogy sz�lni fogok.

-          Tudod �n ilyen intenz�v sr�c vagyok. – fordult �jra fel�m.

-          Intenz�v?

-          Szeretek mindent meg�lni. Ha megismerek egy embert, egyb�l tudni akarom ki � val�j�ban. Mint veled is. �s j�l j�rtam. Lehet, hogy nyomul�snak t�n�k n�ha, �s sok vagyok, de ez vagyok �n. Vagy 100% vagy semmi.

-          �n is tanultam �m t�led valamit.

-          Mit?

-          Rohadtul besz�des a szemed. – k�z�ltem.