-6-

-         Honnan tudtad, hogy itt vagyok? – vettem fel a telefonom �desap�mnak a szok�sos humoros k�rd�ssel.

-         Eltal�ltam. – nevetett. – Hogy vagy kisl�nyom? Merre j�rsz?

-         J�l. Magdeburgban vagyok, �t perce k�lt�ztem be az �j lak�somba.

-         �j lak�s? Mi�ta nem besz�lt�nk?

-         Csak b�rlem. Hirtelen �tlett�l vez�relve, spont�n k�lt�ztem egy idegen sr�c felaj�nl�s�ra.

-         Te az �n l�nyom vagy?

-         Ihletmer�t� �ton vagyok. Csak megrekedtem az egyik �llom�son.

-         Hogyhogy? A sr�c?

-         Apu.

-         Ugyan m�r, el�g r�g�ta ismerj�k egym�st, hogy megbesz�lhess�nk ilyen dolgot is.

-         Hi�nyoztok.

-         Te is nek�nk. Any�d �pp massz�roztat a kimer�t� strandol�s ut�n, �n pedig felj�ttem a szob�nkba, mert nem b�rtam m�r tov�bb v�rni, hogy te h�vj.

-         Elkalandoztam egy kicsit a megszokott �letemt�l, ne haragudjatok.

-         A k�nyv?

-         A k�nyv. – s�hajtottam.

-         Nem megy?

-         Igenis meg nem is. De nem kell agg�dni.

-         Sosem agg�dom �rted ez �gyben. F�leg miut�n �desany�d tegnap megvette spanyol nyelven a kisl�nya sikerk�nyv�t.

-         Spanyolul?

-         Dagad a mellem a b�szkes�gt�l. Persze visszafogottan. �desany�d mindenkinek el�rulta a k�pedet mutogatva, hogy azt a k�nyvet az � kisl�nya �rta.

-         Pedig az a k�p a bor�t�n nem siker�lt valami j�l.

-         Gy�ny�r� vagy rajta kincsem.

-         Mit is mondhatn�l m�st.

-         Na j�, ki vele. Mi�rt vagy �gy let�rve?

-         Nem is tudom igaz�b�l. Mintha nem lenn�k �nmagam, mikor ez a sr�cot megl�tom �s ez nagyon zavar. Az els� pillanat �ta nem tudom kiverni a fejemb�l.

-         Ezer �ve nem randizol m�r, r�d f�rne a kikapcsol�d�s. Tedd egy kicsit f�lre az �r�st, ne t�r�dj a hat�rid�vel.

-         R�la �rok. – vallottam be egy �jabb nagy s�haj ut�n.

-         H�t akkor randizz vele �s �rj tov�bb.

-         Nem is tudom apu. Valahogy most terhes az �r�s, �s �gy �rzem, elszaladt mellettem az �letem. Kit�n� tanul� voltam, azt�n ir�ny a f�iskola g�zer�vel, szabadid�mben �rtam, olvastam, rajzoltam, festettem, fot�ztam �s nem j�rtam el, nem ig�nyeltem a fecseg� bar�tn�ket, a hossz� �jszak�z�sokat, az �j embereket.

-         Nagy teher volt sz�modra m�r az el�z� k�nyvvel val� vesz�d�s. De siker�lt kincsem �s meg�rte. P�told be, amit �gy �rzel, elhalasztott�l. Fiatal vagy, nincs veszve semmi. De m�r elmondhatod, hogy el�rt�l valamit, teljes�tetted az �lmod, a legmer�szebb v�gyadat. Hidd el, rengetegen lenn�nek a helyedben.

-         Nem tudom mit k�ne tennem. Nem akarok csal�d�st okozni, de er�ltetni sem szeretn�m. Meg akarom �t ismerni, de nem akarok pof�ra esni. Tal�n jobb lenne m�gis csak az �r�sra koncentr�lni.

-         D�ntsd el mi a fontosabb most.

-         Azon leszek. De l�gy sz�ves ne besz�lj anyunak err�l, tudod milyen. Agyon agg�dn� mag�t.

-         Tudom. N�lam jobban senki nem ismeri. �s most megyek is, ha nem baj, m�r biztos v�r.

-         Menj csak. Szeretlek.

-         �n is t�ged. �s fel a fejjel. Okos n� vagy, a legokosabb, akit ismerek.

-         K�sz�n�m apu.

-         Na vigy�zz magadra �s ne felejts el jelentkezni kicsit s�r�bben.

-         �g�rem.

-         Puszi.

-         Puszi. – tettem is le.

H�t nem lett jobb kedvem a besz�lget�s ut�n. Magamban elviselni a zakatol� gondolatokat n�mileg k�nnyebb, mint ki is mondani. �s nem lettem okosabb. Apunak igaza van, d�ntenem kell, ha m�r d�nt�s el� �ll�tom saj�t magam. De engedjem el Billt, engedjek el megint valakit elmenni magam mellett, hogy az �r�sra koncentr�lhassak? Vagy nem kell elengednem, hisz m�g meg sem fogtam? Nem tudom. � a f�h�s�m, kell nekem az ihlethez. Nem tudok lemondani r�la, �rzem, hogy sz�ks�gem van r�. Az �letemben is, nem csak az �lomvil�gomban.

�dess�gre v�gytam. Hatalmas adag �dess�gre, amit otthon k�nny�szerrel magamhoz vehetn�k, hisz tele a h�t�. De itt �res. V�s�rolnom kell, amire eddig nem gondoltam. Ennem is k�ne valamit v�gre ma m�r a rengeteg k�v� ut�n, de ez sem jutott el eddig az agyamig. Tot�l elveszi az eszem ez az eg�sz.

Szerencs�re ez a v�ros nem nagy kih�v�s, �gy hamar megtal�ltam az – v�lem�nyem szerint – egyetlen bev�s�rl�k�zpontot. Kis gyorskif�zd�k, unisex ruham�rk�k, k�v�z�k �s egy nagyobb �lelmiszer�ruh�z. Gyorsan dob�ltam be az �pp megk�v�nt dolgokat a kosaramba �s siet�sen l�pdeltem a p�nzt�r fel�. Soha nem szerettem v�s�rolni, azon agyalni, vajon mit f�zzek, milyen alapanyagok �s k�telez� �lelmiszerek hi�nyoznak a konyh�mb�l. Megvettem, amire r�n�ztem �s �gy �t�ltem, kell. Nem b�rom a v�logat�s embereket, akik ny�sz�gnek minden sorban azt figyelve melyik term�k olcs�bb ak�r p�r centtel is, azt�n halomra rakodva a kosarukat csoszognak a p�nzt�rig, ahol a direkt marketingfog�snak sz�nt term�keket m�g beszuszakolj�k a r�sek k�z�, mert az m�g bizony kell nekik. Otthon pedig a negyede r�juk rohad, megromlik mire esz�kbe jut, hogy olyat is vettek �s fogalmuk sincs, mennyivel t�bb p�nzt dobtak �gy ki az ablakon.