12. rész.

-         Mióta érintesz meg ilyen gyengéden? –kérdezte vigyorogva Nico. Kezdett kicsit megnyugodni.

-         Az az igazság, hogy én mindent szeretek megérinteni. Ez is egyfajta  kapcsolatteremtés… -már érezhető volt mindkettőjük részéről a túl sok alkohol. Lassan felemelte a kezét a lány arcához… majd beletúrt a hajába és elkezdett játszadozni egyik tincsével…

-         Értem…de –Nico hangja elhalt mikor Bill ujjai elérték tarkóját.

-         Döbbenetesen szép arcod van Nico…

-         Bill…

Ha a lány nem remegett volna bele az érintésbe Bill talán még ellen tudott volna állni… De így…

Világított a hold és az ősz utolsó rózsáinak illatai megtöltötték a levegőt.

-         Túl szép ez az este, ahhoz, hogy elpazaroljuk –mondta a fiú és a lány fölé hajolt.

Nico visszahőkölt, amikor Bill szája márcsak egy leheletnyire volt az övétől. De a fiú ujjai még mindig a tarkóján játszadoztak, s nem engedték szabadon. Bill tekintete Nico ajkára tévedt, ott időzött egy ideig, majd visszatért a szemére.

-         Szeretlek –mormolta Bill és ez Nicot hirtelen úgy elbűvölte mint egy varázsige. Bill ajka olyan lágyan érintette meg száját, mint egy pillangó szárnya. Válaszul a lány egész bensője megremegett. Bill magához húzta, lassan centiről-centire összeforrt a testük.

Nico szédült, egész teste lázban égett. A fiú vállára tette kezét és belekapaszkodott. Bill mindig gyengéd volt vele.. nem úgy mint Tom…

***

A fiú ellenállásra számított. Megértette volna hiszen tudta Nico Tomhoz tartozik… de ő nem törődik vele. Hát elveszi tőle! Most ő tarthatja a karjában ő csókolhatja.

- Még –mormolta Bill. Csak még egy kicsit –azzal tovább mélyítette a csókot.

Nico halk, doromboló nyögést hallatott és ez végig rezgett Bill testén. Beleremegett szíve és lelke.

-         Eressz Bill! –nyögte fájón Nico.

-         Semmire sem kényszeríttettelek –védekezett Bill miközben egy tétova lépést tett hátra.

-         Azt nem is mondtam… Ezt nem lett volna szabad – suttogta de magában tovább folytatta a mondatott „Ezt nem lett volna szabad éreznem”.

Bill mélyet sóhajtott.

-         Ne haragudj rám –kérte a fiút miközben elfordult tőle.

-         Nem haragszom –egy kissé imbolyogva támaszkodott bele az egyik fába hogy, el ne essen- de tudnod kell hogy semmit sem bántam meg. És nem is fogok a jövőben sem…

-         Miből gondolod hogy ennek lesz folytatása? –kérdezte összeszorult szívvel.

-         Tom hülye! Ezerszer meg fog bántani téged és még  ki tudja hány lányt. De én ott leszek neked –maga felé fordította és csillogó szemekkel nézett a lány kék szemébe.

Kínos csend lett. A langyos őszi szellő most fojtogató volt Nico számára. Felnézett a fiúra és csak fürkészte tekintetével…

Ízlelgette a csókot amely még mindig égette az ajkát. Ismerős érzés futott végig gerincén és nem tudta miért, de teste szinte követelte a folytatást.

-         Mi fog változni ha… -nem tudta befejezni a kérdést Bill közbe vágott.

-         Ha úgy akarod… Semmi.

-         Benne lennél a „csak szex és más semmi” felállásban? Egy éjszaka? Ennyi? – Nico dermedten figyelte a fiút és nagyra nyílt kék szemekkel izgatottan várta válaszát.

-         Nem hiszed hogy meg merném csinálni… ugye? –mosolygott Bill miközben a csillagokra emelte tekintetét. Nico válasza egy bátortalan fejcsóválás volt

-         Pedig megtenném… Veled –az utolsó szónál a lányra tekintett, aki hiába próbálta kifürkészni a gesztenyebarna szemekből mit érez a fiú.

-         Ideje vissza mennünk –hajtotta le a fejét a lány.

-         Nem akarok… még nem –susogta Bill, miközben hátulról karjaiba zárta a lányt –Senki nem fogja megtudni… Nico –suttogta kéjesen Bill és belecsókolt a lány nyakába. Érezte ahogy a lány megremeg…

Nico pedig biztos volt benne ha Bill nem tartaná olyan erősen összecsuklana…

A levegő perzselő volt. A Hold teljes fényességével világította meg a párt aki igyekezett minél távolabb kerülni a háztól. Futottak… Bár lépéseik nem voltak túl biztosak.

Szívük így is hevesen dobogott, de amint megálltak és egy szenvedélyes csókban összeforrtak már szinte dübörgött. Vonakodva váltak szét ajkaik… meggyorsították léptüket, hogy minél hamarabb elbújjanak a kíváncsi  tekintetek elől.

Megkeresték a kert legeldugottabb zugát. Szomjas csókban forrt újra össze az ajkuk és az ujjaik felfedező útra indultak a másik testén. Amikor Nico becsúsztatta az ujjait Bill pólója alá a fiú megremegett… szorosan magához vonta  a lány karcsú derekát. Nico megérezte Bill meredező férfiasságát és ettől ha lehet még jobban felizgult.

Minél hamarabb meg akarta szabadítani a fiút a nadrágjától, de a keze remegett… esetlenül csatolta ki az övet, de vett egy mély levegőt  majd, egy határozott mozdulattal lesegítette róla a pólóját. Mohón falta puha mellkasát miközben nadrágon keresztül ingerelni kezdte Billt… kéjesen felsóhajtott, miközben hátra hajtotta fejét. Nico csókolgatni kezdte a nyakát… Bill pedig reszkető tagokkal adta át magát a bizsergető érzésnek ami egyre inkább feltüzelte ágyékát.

Nem bírta tovább visszatartani a vágyát… levegő után kapkodott, majd kezét felcsúsztatta a lány kis toppján keresztül a melltartójáig. Kikapcsolta. Először csak ruhán keresztül simogatta a mellét. Levette a topját is, majd csókokkal halmozta el a fedetlen kebleket. Nico beletúrt a sötét hajzuhatagba amely elborította mellkasát. Kéjesen nyöszörgött miközben Bill egyre lejjebb és lejjebb csókolgatta. Már nem volt megállás.

Finoman a földre taszította a lányt… Apró csókokkal hintette testének legapróbb zugát is. Megszabadította magát a nadrágtól és meztelen testét a lányéhoz simította.

Gyengéden akart beléhatolni, de elveszítette teste fölött az irányítást. Érezte ahogy Nico felsóhajt, majd lábát csípője köré fonja, hogy minél mélyebben érezhesse magában őt. A lány keze hideg volt… de ő úgy érezte vére már szinte forr. Teste megfeszült… Képtelen volt uralkodni magán és kéjesen felkiáltott. Bill hiába próbálta elcsitítani egy édes csókkal… már ő is belépett a gyönyör kapuján…