6. r�sz

Bill bez�rta maga m�g�tt az ajt�t. Annyira j� illata volt a ruh�nak! Beleb�jtam. T�k�letes volt. A farmer m�g egy kicsit fesz�lt is rajtam, de a p�l� az pont j� volt.

-         Nagyon j�l �ll neked az �n ruh�m –nevetett.

Megint meglepett mik�zben mostam az arcom � a h�tam m�g� l�pett, �s amikor felemeltem a fejem, hogy belen�zzek a t�k�rbe, h�tulr�l a karjaiba z�rt.

-         Jesszus Bill. Te meg akarsz �lni engem. Ugye?

-         Dehogy akarlak –majd beleszuszogott a nyakamba.

Ett�l elnevettem magam, � pedig maga fel� ford�tott. A l�ba k�z� h�zott �s m�lyen megcs�kolt. Beny�lt a p�l� al� �s v�gig sim�totta a h�tamat, amit�l kir�zott a hideg. Egyre vadabbul cs�kol�ztunk. �n is beny�ltam a fels�je al�. A teste szinte izzott. V�kony �s karcs� volt, m�gis izmos. Meg�rintettem a has�t, ami l�that�an tetszett neki, mert m�g cs�k k�zben is elmosolyodott. Beleharapott a nyakamba �n pedig a karjaiba omoltam. Felemelt �s az �gyhoz vitt. Lassan lefektetett �s l�gyan simogatni kezdett. Tudtam, hogy ezt nem lenne szabad. Hisz t�nyleg nem ismerj�k egym�st. M�gis annyira k�v�ncsi voltam, mi�rt teszi ezt. Nem b�rtam tov�bb magammal, szinte let�ptem r�la a p�l�j�t �s hideg kezemet, v�gig h�ztam a forr� h�t�n. Beleborzongott.

- Susy… - ny�gte alig hallhat�an a nevem.

Engem is megszabad�tott a fels�mt�l. A nyakamt�l sz�pen lassan lefele haladt a cs�kjaival �s �n egyre jobban akartam �t. Levetett�nk magunkr�l mindent. M�g a g�tl�sainkat is. �s � szorosan a karjaiba z�rt. Ism�t cs�kolni kezdt�k egym�st �s lassan bel�m hatolt. Egyre nehezebben kaptunk leveg�t. A test�nk l�ngolt. A sz�ve egyre hevesebben dobogott. Kez�t a h�tamnak szor�totta. Akartam �t. �gy, mint m�g egy pasit se. H�t�n �sszekulcsoltam a l�bamat, hogy min�l m�lyebben magamba �rezhessem �t. M�r-m�r ki akart ugrani a sz�vem a hely�r�l, amikor egyszerre �t�lt�k a gy�ny�r�k gy�ny�r�t. Bill m�g mindig szor�tott. Fej�t a nyakamba hajtotta. Haja a vizes v�llamra omlott. Az izzads�gcseppek lust�n gy�ngy�ztek sz�p h�t�n. Biztons�gban �reztem magam. A karj�ban fek�dtem �s �reztem… ez t�bb volt egy egyszer� szexn�l… de nem tudtam, hogy vajon Billnek is olyan sokat jelentett-e, mint nekem.

F�ltem…

-         Most vajon el fog mag�t�l dobni? –gy�tr�dtem, pedig p�r perce m�g gondolkozni sem b�rtam a v�gyt�l.

-         �lt�zn�nk kell… k�s�sben vagyunk –t�rte meg a csendet kb. 10 perc m�lva.

Mintha t�rt d�f�tt volna a sz�vembe legsz�vesebben meghaltam, volna. Ott, a karjaiban.

Gyorsan let�r�ltem egy k�nnycseppet az arcomr�l. Felkeltem �s kirohantam a f�rd�szob�ba. Nagyon gyorsan fel�lt�ztem �s egy kicsit rendbe, szedtem magamat...

-         Egy h�lye, idi�ta, kis fruska vagy… mi�rt hagytad? Mi�rt hagytad, hogy megt�rt�njen?! –szidtam le magam, majd megmostam az arcom, hogy ne l�ssa, s�rok…

Kiny�lt az ajt�…

Eltakartam az arcomat a t�r�lk�z�vel. Nem akartam megadni Billnek azt az �r�met, hogy l�ssa, mekkora f�jdalmat okozott.

-         Ha k�sz vagy, akkor…

-         Mire volt j�? –szak�tottam f�lbe �s s�rni kezdtem, majd d�h�nben elkezdtem �t �tni.

-         H�h�, nyugi!! Mi t�rt�nt veled?! –k�rdezte mik�zben kir�ncig�lt a f�rd�b�l. Az �gyra dobott. R��lt a combomra �s lefogta k�t kezemet. �n pedig csak s�rtam.

-         Mi az hogy mi t�rt�nt?! –ki�ltottam. – mi�rt? Mi�rt fek�dt�l le velem, ha nem is akartad?!

-         Mi az, hogy nem akartam?! –k�rdezte elk�pedve. Dehogy nem akartam, jobban, mint b�rmi m�st. Nem �rtem mi bajod!

-         Nem l�tod, hogy milyen rideg vagy?!

Bill elengedte a karom, de csak egy pillanatra, mert ut�na felr�ntott mag�hoz. Ott �lltunk egym�ssal szembe. Megijedtem t�le, �s � ezt azonnal �szrevette. Gyeng�tett a szor�t�s�n, de nem engedett el.

-         Ne haragudj! Nem akartalak megijeszteni! �s nem akartalak kihaszn�lni! 

-         Akkor mi�rt b�nt�l velem olyan ridegen? –k�rdeztem meggy�t�rten.

-         M�r mondtam… mostan�ban t�l sok volt a fesz�lts�g… �s… igen, rajtad vezettem le a fesz�lts�get… de nem akkor, amikor egy�tt voltunk.

�t�lelt. A sz�ve m�g mindig hevesen dobogott. Szorosan �t�leltem. M�r v�gk�pp nem �rtettem mi�rt ragaszkodom ennyire hozz�. A meghitt pillanatot a telefoncs�rg�se zavarta meg. Bill azonnal felvette.

-         Igen? Ne haragudjon… igen, persze hogy megy�nk… most r�gt�n indulunk. Nagy�n k�sz�n�m. Viszl�t.

-         Ki volt az? –�rdekl�dtem m�g mindig k�nnyes szemmel.

Bill let�r�lt egy k�nnycseppet az arcomr�l �s megpuszilt.

-         Majd megtudod… gyere induljunk.

Azzal megfogta a kezem �s kivezetett a lak�sb�l. Egy gy�ny�r� fekete aut�ba sz�lltunk. M�r M�nchen k�lter�let�n j�rtunk, amikor egy kanyar ut�n megpillantottam egy hatalmas �p�letet. Tiszteletet parancsol� volt m�r a nagys�g�val is. Bill az �p�let el�tt parkolt le. Kisz�lltam az aut�b�l �s elk�pedve n�ztem r�. Nem �rtettem semmit �s most m�r kezdtem komolyan �sszeomlani. Amint bel�pt�nk a hatalmas �p�letbe egyb�l tudtam…

-         Ez egy k�rh�z? –fordultam Bill fel�.

-         Igen… itt kezelt�k �desany�mat is. –felelte. Teljesen sokkolt. Az anyuk�j�t?

-         Ezt hogy �rted? –�rtetlenkedtem, �s im�dkoztam, hogy ne azt mondja, amire �n gondolok.

-         � is r�kos volt… de meggy�gy�tott�k… de ezt majd k�s�bb elmes�lem… most menj�nk az orvos m�r r�g�ta v�r r�nk.

F�ltem. Az orvos egy nagyon kedves n� volt. Megvizsg�lt �s v�rt vett.

-         P�r napig v�rni kell az eredm�nyre, de ut�na t�bbet tudunk… - mondta a doktorn�.

-         De h�t ezekez a vizsg�latokat, m�r elv�gezt�k rajtam… vagy nem?

-         Nem… nem pontosan ezeket a vizsg�latokat v�gezt�k el. Ezek l�nyegesebben pontosabb adatokat k�z�lnek. P�ld�ul, hogy a daganat mennyire vesz�lyes… �s hogy el lehet e t�vol�tani.

-         Legrosszabb esetben… - k�rdeztem fojtott hangon, de nem tudtam befejezni, mert az orvos f�lbeszak�tott.

-         Ne �gy �lljon hozz�. A legjobb esetben m�g kisbab�t is sz�lhet.

-         Nem, �n nem sz�lhetek, az orvosom mondta hogy a daganat…

-         Jajjj ne mondja komolyan… mindig mindenkit ezzel riogatnak… rengetek ilyen beteg�nk van, �s k�pzelje, az�ta m�r k�t-h�rom gyermek�k is van.

-         De nekik nem a hasukban…

-         …hanem a m�h�kben volt a daganat, sz�val ne agg�djon. Ez ugyan a has�regben van, �s ez is vesz�lyes, mint minden r�k, de nagyobb es�ly van a teljes gy�gyul�sra. Fel a fejjel. –mosolygott �s kezet ny�jtott.

-         K�sz�n�m.

-         Nincs mit. Amint tudunk valamit, azonnal felh�vjuk Billt.

-         Rendben… de musz�j neki…

-         Igen, ehhez ragaszkodott. �s azt mondta, hogy �n�k egy�tt �lnek �gy…

-         Tess�k? –h�trah�k�ltem. – �n �s Bill? De h�t…

-         Nekem ezt mondta. De most sajnos mennem kell, a m�t�be h�vtak. Nos… viszl�t �s m�g egyszer ne agg�djon �s pr�b�ljon meg nyugodtabb lenni.

-         Rendben, viszl�t.

Bill kint �lt a v�r�terembe. Annyira elmer�lt a gondolataiba, hogy akkor sem vett �szre, amikor mell� �ltem, j� 20 percig �lt�nk egym�s mellett, amikor hirtelen felpattant.