-18-

-         Gratul�lok! – kiab�lt bele �desap�m a telefonomba, mikor v�gre r�vettem magam, hogy felvegyem.

-         Ezek szerint megkapt�tok. – feleltem unottan.

-         �desany�d, m�r olvassa is.

-         J�l van. Az�rt k�ldtem.

-         M�g mindig nem heverted ki? Kincsem azt hittem el�g id� eltelt m�r az�ta.

-         Nem tudom van-e el�g id� erre.

-         Na j�, befejezt�k. �sszepakolsz �s ideutazol hozz�nk egy kis id�re. Majd mi helyre r�zunk, ne z�rk�zz be egyed�l.

-         Nem z�rk�zom be.

-         Ak�rmibe lemerem fogadni, hogy bes�t�t�tett ablakok m�g�tt �cs�r�gsz eg�sz nap, alig eszel, alig iszol, �s csak rajzolgatsz egy halom �sszegy�rt pap�rgalacsin kupac k�z�tt.

-         Nem szeretn�k most besz�lgetni apu.

-         Akkor gyere, vagy elmegyek �rted.

-         K�nyvprom� van, nem mehetek el.

-         Akkor odautazok �n hozz�d p�r napra.

-         Ne apu. T�nyleg nem kell, j�l vagyok.

-         Kicsim.

-         J�l leszek. De nem kell m�g egy ember, aki sajn�l.

-         Pedig van egy �tletem.

-         Mi volna a nagy �tlet?

-         K�ldhetn�l egy k�nyvet Billnek. H�tha megl�tja benne mag�t �s felny�lik a szeme.

Ahogy kimondta a nev�t, �sszeszorult a sz�vem. Hetek �ta nem ejtettem ki a nev�t �s igyekeztem m�g a gondolataimban is erre koncentr�lni.

-         Apu, visszah�vhatn�lak k�s�bb?

-         Ha t�nyleg visszah�vsz, �s nem csak �gy mondod, mint ahogy szoktad.

-         �g�rem.

-         Vigy�zz magadra kincsem.

-         Szia apu. – tettem is le.

Egy mozdulattal s�p�rtem le arctalan alakokat �br�zol� rajzaimat az asztalr�l, amik szanasz�t rep�ltek a m�r ott l�v� rengeteg galacsin k�z�.

Ismer. Ott �ltem �s pr�b�ltam felid�zni magamban azokat a perceket, amikor boldognak �reztem magam. Rajzoltam �s rajzoltam, de sosem jutottam el az arc�ig. Kezdett hom�lyba v�szni. Arcvon�sai ell�gyultak �s szinte m�r feled�sbe mer�ltek. Sz�nd�kosan nyomtam el magamban.

Azt a szerelmet, amit �reztem ir�nta, betegesnek kezdtem �rezni. Fizikai f�jdalmat okozott a hi�nya, annak ellen�re, hogy iszony� kev�s id�t t�lt�ttem vele. Eleinte arra sz�m�tottam, ami ilyen gyorsan j�n az ugyanilyen gyorsan el is illan. Milyen naiv k�pzelg�s. Sokkalta egyszer�bb valakit a sz�vedbe z�rni, mint kiengedni onnan.

Tudtam, hogy fel�l kell ezen kerekednem. Nem mehet ez �gy tov�bb, nincs �rtelme. A sz�leim agg�dnak, a karrierem a fontoss�gi sorrendem legalj�ra cs�szott, �n pedig �cs�rg�k eg�sz �ll� nap meleg�t� nadr�gban, rendelt kaj�n �s k�v�n �lek egyre m�lyebb depresszi�ba sodorva magam.

Tiszt�ban vagyok vele egy ideje, hogy az �gyn�k�mnek nem �n vagyok a kedvenc �gyfele. Nyilv�n nem, hisz ker�l�m �t, nem veszem fel a telefont �s napokba telik mire v�gre visszah�vom egy p�r sz� erej�ig, amit nagy nehezen ki tud h�zni bel�lem. K�nyvprom�. Nem is j�hetne jobbkor… kapom a megh�v�kat a kiad�m �ltal rendezett partikra, �n vagyok most a kis �dv�ske, beleillek a f� profilba �s nem kev�s bev�telt jelentek sz�mukra. J�nnek a megh�v�sok k�l�nf�le k�nyvesboltokba dedik�l�sokra, t�v�s �s r�di�s interj�kra kapok felk�r�st, de �n a megjelen�s �ta azt sem n�ztem meg, hogy �ll az elad�s.

Na ezen kell v�ltoztatnom. Valahol halv�nyan eml�kszem m�g mennyire le tud foglalni az az �let, amit elvileg �lnem k�ne. Kit�lt�tte eddig is a mindennapjaimat, hisz nem hagyott m�sra koncentr�lni. P�r hete m�g vertem a fejem a falba, ami�rt nem vettem �szre. Most pedig arra v�gyom, hogy minden percem be legyen t�bl�zva. Legyen �lland�an halaszthatatlan �s fontos teend�m… b�rmi csak ne legyen id�m le�lni �s gondolkodni.

Vissza a r�gi �letemet. Igen, tal�n ez lesz a megold�s. Azt mondj�k a felejt�shez csup�n id� kell. Nincs m�s v�laszt�som, ezt a bizonyos id�t kell hasznosan elt�lteni.

Tal�n egyszer majd arra eszm�lek, hogy elm�lt a f�jdalom. Ez a sz�ntelen�l bel�lr�l marcangol� f�jdalom, ez az �ress�g, amit m�r nagyon nagyon unok…