12.

Kezdtem ideges lenni a buli miatt. Elbizonytalanodtam. Vajon tényleg jó ötlet, hogy bepasizok? Úgy érzem, ezt csak utólag tudom meg.
            - Szerintetek Sam ott lesz?- törte meg a csendet Lily.
            - Jake biztos meghívta- nyugtattam meg.
            - Szerintetek menjek oda hozzá?- idegeskedett továbbra is.
            - Nem, Lily. Majd ő jön, hidd el.
Beléptünk az ajtón. Gyorsan felmértem a terepet. Rengetegen voltak. A szobában keresztben egy plakát lógott. „Roxy újra itthon”. Jake háttal állt nekem. Futni kezdtem és a nyakába ugrottam.
            - Jaj, úgy imádlak! Köszönöm, köszönöm, köszönöm- pusziltam meg.
            - Szia, Hugi! Remélem, tetszik- ölelt meg.
            - Nagyon- mosolyogtam rá.
Köszönt a többieknek is, majd a DJ pulthoz cipelt engem.
            - Aloha emberek- szólt a mikrofonba. – Megérkezett Roxy és szeretne köszönteni titeket.
            - Na, de… Erről nem volt szó- néztem rá megszeppenve, mire a kezembe adta a mikit. – Sziasztok! Remélem, mindenki jól fogja érezni magát ma este. Legalább annyira jól, amilyen boldog most én vagyok. Megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem mindezt a srácoknak. Nagyon jól esett. Hiányoztatok- dobtam puszit feléjük. – Emellett itt vannak a barátnőim. A két legszexisebb, legkedvesebb lány és a legjobb barátnők a világon. Ők még jobban hiányoztak. Jaj, elmondani sem tudom, milyen jó újra itthon lenni és tudni, hogy ti mind itt vagytok nekem- mutattam körbe a házban. – Szóval jó szórakozást nektek!- nagy tapsot kaptam.
            A csajok sorban öleltek meg, majd a tánctérre húztak. Egy idő után a fiúk is közénk férkőztek. Épp Jake –kel táncoltam, mikor valaki odaállt mellénk. Nem ismertem. Végignéztem rajta, és tetszett, amit láttam. Magas, szálkás alkat, barna a szeme és az égnek álló haja is. Jake rögtön lepacsizott vele, majd magával húzott a konyhába. Az idegen is velünk tartott.
            - Roxy, ő itt az unokabátyám, Dan. Dan, ő Roxy.
            - Szia-, felém hajolt és adott két puszit.
            - Hello- mosolyogtam rá csábosan. – Iszunk valamit?- kérdeztem.
            - Mit szeretnél, Hugi?- nézett rám.
            - Egy Berentzen Körte jól esne, ha van- mosolyogtam.
            - Az gyenge, nem?- nézett rám édesen Dan.
            - Kezdetnek viszont nem rossz. Mellesleg tipikus női ital- kacsintottam rá.
            - Itt is van- adott a kezembe Jake egy poharat. – Viszont utána feljöttök a szobámba, és mutatok valamit.
            - Bármit- nevettem rá. – Akkor igyunk arra, hogy itt vagyok és megismertem Dant.
            Benyeltük a körtét és felmentünk Jake szobájába. Persze magunkkal vittük az üveget is, mert kijelentettem, hogy nekem az még kell.
            - Kinek tölthetek Fütyülőst?- nézett rám huncutul Jake.
            - Szóval ezért jöttünk. Azt hittem már bántani fogsz.
            - De buta vagy- nevetett ki. – Ebből nem mindenki kaphat.
            - Akkor megtiszteltetésnek vesszük- mondta Dan.
            - Mézes barack?- csillant fel a szemem.
            Ebből is ittunk egy kört. Mire visszamentem Lily félrevonult Sammel. Hayley elrántotta Jake –t táncolni, így én Dan –nel maradtam.
            - Táncolunk?- és már magával is húzott.
            A táncparkett közepén állt meg és magához rántott. Hozzásimultam és átadtam magam a zenének. Élvezte, ezt láttam rajta. Egy idő után a fülemhez hajolt.
            - Kijössz velem?- kérdezte.
            Válaszként megfogtam a kezét. Ő kihúzott az udvarra. Átvágva a tömegen összeakadt a tekintetem Dave –vel. Olyan fájdalmasan és csalódottan nézett rám. De miért? Elméletben dobott, nem?
            Minek is vele foglalkozom, mikor itt áll előttem Dan, azzal a helyes arcával és a barna szemeivel. Kissé balra döntötte a fejét és úgy figyelt engem.
            - Tiszta cuki vagy- nevettem rá.
            - Miért is?- leült mellém egy székbe.
            - Ahogy félredöntötted a fejed olyan kisfiús lettél.
            - Máskor milyen vagyok?- mosolygott ő is.
            - Hát, nem kisfiús…
            - Hanem?
            - Nagyfiús- nevettem újra.
            Hajnali 2-kor néztem az órámra. 3 órán át csak beszéltünk. Sok mindent tudtam meg róla, és tetszik, amit tudok. Talán azért is voltunk el ilyen jól, mert ő is most van túl egy szakításon, és ha úgy vesszük, én is. Nagyon aranyos, kedves, figyelmes és kitűnő hallgató, ami fontos, hisz néha rengeteget beszélek.
            - Ideje lenne bemenni- mondtam.
            - Fázol?- kérdezte, de felállt a székről és felhúzott engem is.
            - Is. Plusz táncolni is szeretnék- mosolyogtam.
            - Mehetünk, de előtte meg foglak csókolni- közölte és választ sem várva a számra tapasztotta ajkait. Gyengéden csókolt, majd erősebben. Egy apró köhintésre lettünk figyelmesek és ijedten rebbentünk szét.
            - Mindenki titeket keres- nézett a szemembe Dave.
            - Kösz, hogy szóltál. Már épp megyünk- motyogtam. Bűntudatom volt.
            - Azt látom- megfordult és már ott sem volt.
            - Figyelj Dan! Én nem érzek irántad semmit, csak kellett egy kis törődés a lelkemnek. Nagyon sajnálom, ha ezzel csak raboltam az idődet, és…
            - Csss…- tette a mutató ujját a számra. – Csak jól éreztük magunkat, ennyi. Oké?
            - Oké- mosolyodtam el.
            - És ha az este további részében csak úgy lekapnálak, haragudnál rám?
Közelebb hajoltam hozzá és válaszként megcsókoltam.
            - Ezt nemnek veszem.
            - Annak szántam- megfogtam a kezét és bementünk a házba.
Hayley és Jake felvont szemöldökkel nézett ránk. Leültünk melléjük.
            - Hol voltatok fiatalok?
            - Beszélgettünk- vontam meg a vállam.
            ­- Kijössz velem a WC-re?- állt fel Hay.
            - Van más választásom?- már vitt is magával.
            - Na, ki vele! Mi volt?- kérdezte izgatottan. – Tudod, hogy ő Jake unokatestvére?
            - Ja, tudom. Csak beszélgettünk, aztán lekapott, és még lehet le fog párszor a nap folyamán- mosolyogtam.
            - Összejöttetek? Már értem, hogy Dave miért totál elkenődve jött be.
            - Nem, csak jól érezzük magunkat ma este.
            - Ezt Dan is tudja?
            -  Megbeszéltük- mosolyogtam ismét.
            - Akkor oké.