7. rész: Édes a békülés

Tom és Bill már több mint 5 órája ültek a szobába, egymásnak háttal. Kint már alaposan besötétedet, nekik pedig korogni kezdett a hasuk. De a makacsságukat nem multák felül. Saki leváltást kapott így ő a srácoknak sok szerencsét kívánva elhagyta a szobát, helyére pedig belépett Tobi. Az idő telt és szinte nyomasztó volt a szobában uralkodó csend. Egyik percbe Tom felállt és az ajtóhoz sétált, kimenni készült de Tobi nem engedte ki

-         Sajnálom Tom, David szigorúan megtiltotta, hogy bármelykőtök is elhagyja a szobát.

-         Leszarom Davidet, éhes vagyok, pisilni kell. Nem tudom, kinek hiszi magát, hogy ide bezár. Tudtommal mi fizetünk neki, meg neked is, úgyhogy, legyél szíves engedj ki. – mondta magából kikelve

-         Nem! Amint kibékültetek, nyugodtan elhagyhatjátok a szobát, de addig nem!

-         Megzavarodok itt bent.

-         Hát akkor békülj ki Billel és szabad vagy! Hidd el nekem se a legjobb itt állni egyhelyben és vigyázni rátok, holott már 20 évesek vagytok.

-         Igazad van, tudom. Sajnálom, csak igazságtalannak találom.

-         Én, megértelek, de akárki is fizet akárkinek David a főnök. Szóval beszélj Billel kérjél bocsánatot meg Ő is tőled és akkor mindhárman megmenekülünk. – próbálta rávezetni a megoldásra az ikerket

-         Tudjuk – felelték egyszerre

-         Akkor hajrá fiuk! – a két fiú egymásra nézetek majd egyszerre kezdték el

-         Sajnálom, ne haragudj tesó – ezen elmosolyodtak és megölelték egymást.

-         Figyel Bill, genyó voltam, nem kellet volna, ne haragudj rám! Hidd el a magam boldogságát is feláldoznám a te boldogságodért. Semmit se szeretnék jobban, mint egy szem öcsikém boldog szerelmes legyen, ne haragudj, hogy kigúnyoltalak…. - felelte Tom miközben szorosan ölelte testvérét

-         Nem Tom, én hibáztam. Tudom, hogy te csak jót akarsz nekem. Semmit nem gondoltam komolyan, amit rólad mondtam, és sajnálom a szemöldököd is. –folytatta a megkezdet bocsánatkérést Bill és egy apró alig látható puszit adott bátya szemöldökére. Ezen Tom elmosolyodott és az örömében nevető, ugráló Bill után nyúlt majd pedig csiklandozni kezdte. Ezen képek láttán Tobi boldogon, szabadnak érezve magát elhagyta a szobát.

Az édes békülés után végre lementek a hotel éttermébe, hogy jól bevacsorázzanak. De akkor tekintetük, egy igen érdekes dolgon állt meg.