16. r�sz

Ez nagyon meglepett. D�bbenetemet m�g Tom is �szre vette.

-         Nem gondoltad volna… ugye?

-         H�t… nem. Nem igaz�n.

-         Csak egyszer besz�ljetek… az �n kedvem�rt! A k�zeletekben leszek, �s ha b�rmi baj van, cs�rgetsz �s �n m�ris ott termek. Ok�?

-         Jhaj! Legyen. Holnap 4 kor tal�lkozzunk a f�t�ren l�v� sz�k�k�tn�l…

-         Nagyon sz�pen k�sz�n�m Susy!

-         Ugye tudod, hogy csak miattad teszem… - mondtam durc�san karba tett k�zzel.

-         Igen! �s t�nyleg h�l�s vagyok.

Miut�n elment sehogy sem b�rtam elaludni. Eg�sz �jjel forgol�dtam, �s a t�rt�nteken r�g�dtam. Billt �rdekli a pici?! �gy �sszezavarodtam. A pici is ny�g�sk�d�tt. Lehet, �rezte, hogy nem vagyok valami j� form�ban, ugyanis reggelt�l kezdve sz�rny� h�nyingerem lett. Sz�d�ltem, �s minden bajom volt. Ahogy k�zeledett a 4 �ra pedig csak m�g rosszabbul �reztem magamat.

Ott �ltem a padon. Minden m�sodpercben az �r�mra lestem. 3 �ra 50 perckor felt�nt a j�l ismert kisbusz. Bill kisz�llt �s elindult fel�m. Sz�vem a torkomban dobogott. �gy �reztem magam, mint egy kis di�k, aki �let�ben el�sz�r ment randira, �s nem tudja, mit kell tennie.

-         Szia –sz�lt csendesen �s egy sz�l feh�r r�zs�t ny�jtott �t.

-         Helo. Nem kellett volna. T�nyleg. Nincs r� sz�ks�g –azzal visszatoltam neki a r�zs�t, de � makacsul az �lembe tette.

-         K�rlek, fogadd el…

-         Rendben… De ett�l neked, jobb lesz?

-         Igen.

-         Rem�lem, tudod, hogy nem akartam ezt a tal�lkoz�t.

-         Igen, tiszt�ban vagyok vele. K�rdezhetek valamit?

-         Ki vele…

-         Hi�nyoztam?

Ezzel a k�rd�s�vel sokkolt- mindenre sz�m�tottam csak erre nem…pontosan tudtam a v�laszt, de kimondani nem b�rtam…

-         Mi�rt fontos ez?

-         Tudnom kell… k�rlek, v�laszolj! –kiskutya szemivel �gy n�zett r�m, hogy nem b�rtam neki ellen�llni.

-         Igen… - suttogtam alig hallhat�an

Halv�ny mosoly jelent meg az arc�n. Felemelte a kez�t �s gyeng�den v�gigsim�totta arcomat. Behunytam a szememet �s �lveztem minden egyes �rint�s�t. Annyira hi�nyzott. Valami elmondhatatlanul nagy nyugalom k�lt�z�tt lelkembe. A pici sem mocorgott annyit. Hi�nyzott… de m�g mennyire hi�nyzott. �bren t�lt�tt �r�im java r�sz�t azzal t�lt�ttem, hogy � r� gondoltam. K�zelebb h�z�dott hozz�m. �s l�gyan cs�kolgatni kezdte a nyakamat. Kir�zott a hideg. Teljesen hatalm�ba ker�tett ez az �rz�s. Nem b�rtam meg�llni… Hagytam, hogy ajkam �ssze�rjen ajk�val… megcs�kolt. �gy, mint m�g soha. Szenved�lyesen �s ki�hezve. Megr�m�ltem. A sz�vem hevesen zakatolt. Nem… nem �rezhetem ezt… nem szabad. Bill tov�bb cs�kolt �s megsimogatta a hasamat. A pici furcs�n mozdult… mintha csak k�zelebb akarna h�z�dni hozz�.

-         Mi�rt teszed ezt velem? –toltam el magamt�l.

-         Szeretlek… tudom, hogy k�s�n mondom… �s igen… igazad van, ha azt gondolod egy idi�ta vagyok. De tiszta sz�vemb�l ezt �rzem.

-         Azt se tudod, mi az a szerelem…

-         Lehet, hogy nem tudom… de… amit ir�ntad �rzek… megmagyar�zhatatlan.

-         Bolond vagy…

-         Tudom. Bolondulok �rted.

-         Nem tudom, Bill… T�nyleg nem tudom. Gondolkoznom kell… �rted? Musz�j… id�re van sz�ks�gem.

-         T�nyleg nem l�thatom �t? –k�rdezte f�jdalmasan.

-         Majd megl�tjuk. Most hazamegyek.

-         Had vigyelek…

-         Nem kell… nem akarom.

-         Egyed�l m�sz?

-         Nem Bill… nem megyek egyed�l.

-         Akkor kivel? –�rdekl�d�tt, hevesen

-         Claraval megyek. �s �r�ln�k ha nem marn�tok egym�st. Jobb lesz ha indulok. M�r v�r. Szia Bill.

-         Szia Susy… szeretlek.

El akartam menni, de maga fel� ford�tott, �s ism�t megcs�kolt.  Mikor elengedett szinte csillagokat l�ttam. Besz�llt a kisbuszba �s elhajtott. �n pedig elindultam hazafel�. �tk�zben telefon�lt Tom. Megbesz�lt�nk egy tal�lkoz�t a k�zeli cukr�szd�ba.

Mire Tom meg�rkezett m�r egy nagy adag fagyit megettem.

-         Szia –le�lt mell�m �s � is kin�zett mag�nak egy nagy adag s�tit.

-         Szia –mondtam keserves hangon.

-         Ennyire rosszul siker�lt? Pedig Bill nagyon mosolygott. –kihozt�k a s�tiket �s elkezdt�nk enni.

-         Megcs�kolt, �s �n visszacs�koltam.

Tom kez�ben meg�llt a villa. R�m n�zett �s d�bbenten f�rk�szte az arcomat. Majd letette a vill�t �s felemelte fejemet.

-         �s? Ilyen sz�rnyen cs�kol? –viccel�d�tt.

-         Nem… �pp ez a baj. –mondtam let�rten.

-         H�t akkor meg? Vegy�l egy nagy leveg�t �s l�pj t�l ezen a dolgon…

-         A daganat m�g mindig meg van –sz�ltam komoran. –Mi van ha megsz�letik a pici de �n nem maradok �l…

-         Ilyenre m�g csak ne is gondolj! –csattant fel Tom. Furcs�n csillogott a szeme.

-         Mi�rt? Ennek igen is nagy es�lye van. Mi lesz vele?

-         Elmondjam? 16 �v m�lva t�pni fogod a hajadat, mert a fiad vagy a l�nyod �pp akkor fogja �lni a l�zad� korszak�t. �s te nem tehetsz semmi, mert ezen mindegyik gyerek �tesik. �rted? Te fogod felnevelni! Te �s… megkock�ztatom, hogy Bill.

-         Azt m�r nem! M�g te is jobb apja lenn�l neki… - mondtam dacosan.

-         Csak egy szavadba ker�l… - sz�lt csendesen.

-         Micsoda?

-         Hogy veletek legyek. Veled �s a picivel…

-         Ezt most nem mondod komolyan ugye? –k�rdeztem elkerekedett szemekkel.

-         Mi�rt? Olyan elk�pzelhetetlen?

-         H�t… igen…

-         Ugyan. –legyintett. –Ha nem szeretn�d Billt, most a nyakamba ugran�l �s azt mondan�d, k�sz�n�m.

-         Ezt nem �rtem…

-         Ezzel azt akartam, mondani, hogy nagyon szereted Billt! –mondta mosolyogva.

-         Nagyon f�radt vagyok! Azt hiszem, haza megyek �s lefekszem aludni!

-         Gyere, haza viszlek!

K�zen fogott �s kivezetett a cukr�szd�b�l.

Mikor bel�ptem a h�zba, szinte be�jultam az �gyba. Tom betakargatott �s mell�m fek�dt.

Nagyon j�l esett hogy ott volt mellettem egy kicsit.

Este g�rcs�lni kezdett a hasam. Folyt r�lam a v�z �s �reztem, hogy a l�zam is felment.

Mikor felkeltem Tom m�r nem volt mellettem. Kapkodtam a leveg�t. Egyre jobban g�rcs�ltem. N�gyk�zl�b a telefonhoz mentem, �s t�rcs�zni kezdtem a legels� sz�mot. ami az eszembe jutott.

-         Hal�… - sz�lt bele egy k�m�s hang.

-         Clara… k�rlek, gyere ide –ny�gtem a telefonba.

-         J�zusom! Susy! Mi baj? Mi t�rt�nt?

-         Nem tudom! Nagyon g�rcs�l�k.

-         Azonnal indulok!

-         K�sz�n�m… k�sz�n�m.

A hideg k�padl�n fek�dtem. Billt l�ttam magam el�tt. Kiny�jtottam fel� a kezem, de ekkor szertefoszlott. Egyre kev�sb� tudtam nyitva tartani a szemem.  Ajt�csap�d�st hallottam, �s egy sik�t�st:

-         Susy!!!!

Majd minden csendes lett.