65.rész - Mi lesz velem anyu nélkül?

Csak akkor eszméltem fel mikor a sofőr hátra fordult jelezve h megérkeztünk a toronyhoz. Megtöröltem arcomat kifizettem a sofőrt és kiszálltam a taxiból ami el is hajtott. Felnéztem a toronyra és elepett az emlékek hada a délelőtti itt léttem Billel. Újabb síró görcsöt kaptam de vissza tartottam nem akartam többet sírni akármennyire is fájt. Körbe néztem de nem láttam sehol sem Ricket. Azt kívántam bárcsak el se jönne de úgy sem tesz ilyet nincs olyan szerencsém. Közelebb sétáltam a toronyhoz és leülltem az egyik padra össze húzva magamon a kabátott mivel elég hideg kezdett lenni.

Nem igazán tudtam nyugton ülni járt az agyam és előttem volt Hayley és Bill arca ahogy szomorú szemeikkel gondolnak arra miért csináltam ezt. Hayley több mint valószínű h elfelejtette a dolgot mert edig nem említette meg de ha el is mondja min változtat a dolgon Bill úgy sem fog megtalálni bármennyire is szeretném.

Egy kezet éreztem a válamon mire ijjedten kaptam fel a fejem. Egy srác volt szőke, kék szemekkel. Határozottan nem Rick volt.

-Te volnál Nyky? - kérdezte

-Ki vagy? - kérdeztem csepet sem kedvesen

-Rick küldött érted. - mondta

-Tudhattam volna h nem jön ide. - mondtam dühősen

-Sajnálom. - válaszolt kedvesen és talán őszintén

-Mit érdekel ez téged. - piritottam rá

-Gyere. - ragadta meg a kezem miközben felhúzott a apadról

-Eresz el. - sziszegtem mire megtette amit kértem

Elvezetett az autójához majd kinyította nekem az anyós ülés felöli ajtót, beültem és dühősen karba tettem a kezem. Beüllt ő is majd beindította az autót és elindultunk.

-Egyébként Josh vagyok. - mondta az útat figyelte

-Tudtommal senki sem kérdezte. - mondtam kifele bámulva az ablakon

-Megértem a viselkedésed de én nem tehetek semmiről. - Josh

Nem jeleztem a válaszomat nem is érdekelt. Akármennyire akart kedveskedni még is Rick cinkósa volt. De nem bírtam ki állni h ne beszélgessek vele.

-Nem értem. Normálisnak tűnsz de még is Rickel barátkozol. - néztem rá

-Nem tehetek mást. - sóhajtott fel szomorúan

-Mit csinált veled Rick? - fordultam vele szembe már amnnyire az övtől tudtam

-Két éve h ismerem. Jó haverok voltunk. Abban az időszakban sok munkám volt, model voltam. Jól kerestem, meg volt mindenem. Eltelt egy év és Rick felkeresett azt hiszem azután h kidobtad őt vagy talán azelőtt? Nem tudom már. Megkereset h munkát ajánljon de nem akartam bele menni mert a feleségem az utolsó hónapjaiban járt a terhességével és nem akartam magára hagyni de Rick megfenyegetett ha nem fogadom el megkeseríti az életem és a feleségemét. Bele mentem nem tudtam mást csinálni. Ide utaztunk és folyamatosan olyan munkákat adott amit keserű ízzel csináltam meg. - Josh

-Milyen munka volt amit ajánlot? - kérdeztem

-Nem mondhatom meg. - Josh

-Tőlem nem tudja meg. - én

-De csak azért mondom el mert megbízom benned. - nézett rám egy pillanatra - Rick nagy drog kereskedő a fő feladatom h eltüntettem azokat akik nem hajlnadóak fizetni a kért anyagért.

-Ez... ez... nem tudok mit mondani... - mondtam sokkosan

-Szed össze magadd nem lehet h Rick gyanút fogjon. - Josh

-Oké jól vagyok. - ráztam meg a fejem h kitisztuljon - És most hol van Rick? Mért nem ő jött értem?

-Miamiban oda fogunk menni mi is nem sokára indul a gépünk. - Josh

-Miami? - kérdeztem miközben könnybe lábadt a szemem

-Szörnyű az amire Rick kényszerít téged de tudod mit megígérem neked h bármi áron de vissza juttatlak ide. - fogta meg a kezem

-Attól félek akkor már késő lesz. - néztem rá bánatosan

-Ha igazán szeret megvár és szerintem a baba amit a szíved alatt hordasz össze hozz titeket. - Josh

-Ugye Rick nem tud róla? - néztem rá ijjedten

-Nem ne aggódj. Semmit sem tud arról h babát vársz de arról igen h Bill eljegyzet és dühős volt. - Josh

-Persze mert én akkoriban nem fogadtam el az ő ajánlatát a házaságra. - én

-Jól tetted. - mosolygott rám

-Ha oda érünk Miamiba nem találkozom veled többet? - én

-De, Rick megbízott avval h minden hova kövesselek olyan leszek mint a saját testöröd. - Josh

-Legalább egy valaki normális lesz körülöttem. - én

Megbíztam benne. Lehet híba de annyira kedves h nem tudok nem megbízni benne. Bár nem tudom h fog segíteni nekem vissza jutni a szereteimhez de ha megteszi én is segíteni fogok neki h ki jusson ebből a szörnyű helyzetből és vissza térhessen a családjához.

Megérkeztünk a reptérre ahol Josh kezembe adta a jegyemet majd miután becsekoltunk kb egy óra várakozás után felszálltunk és én búcsút intettem szerelmemnek Billnek, a lányomnak Hayleynek és a családom összes tagjának.

Míg én a vesztem felé tartottam eközben a srácok Párizsban befejezték a koncertjüket. Bill boldogan rohant le a színpadról és rögtön szerelmét kezdte el keresni de nem találta. Gondolta a lányával van aki az öltözőben aludt. Így hát ott hagyva a 3om srácot lerohant az öltözőbe h karjai közé zárhassa azt az embert akit a világ összes kincséért le nem cserélné. De mikor leért az öltözöbe és nem találta sehol a gyomra görcsösen szorult össze jelezve valami baj van. Észre vette a békésen alvó Hayleynél egy papírt oda sétált felvette és olvasni kezdte.

"Egyetlen Billem!

Megígértem h ott várlak a színpadon mikor le jösz de nem tudtam teljesíteni... Elakarok búcsizni de szóban nem tudom megtenni. Szeretlek és örökké szeretni foglak. Szörnyen bánt h ezt kell tennem de nem volt más választásom nem mondhatom el miért tettem azt amit tettem de TE miattad, nem akarom h bármi bajod essen nem tehettem. Bocsáss meg nekem és kérlek nagyon vigyázz Hayleyre. Ha Hayley mond valamit rólam ne gyere utánam semmi féleképpen és ne is keress. A gyűrűt visszaadom mert ezek után nem hiszem h bármit is szeretnél tőlem és ezt megértem. A babánkra vigyázni fogok, ne aggódj miattunk. Remélem egyszer megtudsz nekem bocsátani és újra együtt leszünk boldogan mintha mi sem történt volna.

Zárom soraimat ideje mennem a végzetem felé. Szeretlek mindörökké.

Csókol és ölel Nyky!"

Bill kezéből ki esett a levél és sírva rogyott össze a földön kezeibe temettve az arcát úgy zokogott. Rövid időn belül megjelent az ajtóban Tom és a többi srác és mikor meglátták a zokogó Billt Tom ijjedten rohant oda testvéréhez.

-Bill.. Bill mi a baj? - guggolt le mellé Tom

-Nyky... - zokogta Bill

-Mi van Nykyvel? - Tom

-Itt hagyott. - Bill

-Akkor ezért mondta... - nézett maga elé Tom

-Mondott neked valamit? - nézett Bill Tomra

-Annyit h vigyázzak rád de nem tudtam h mire értette. - Tom

-Mért nem szóltál? Megtudtam volna akadályozni. Már akkor rá kellett volna jönnöm mikor sírva találtam rá a mosdóban. - dühöngött Bill - Vissza tarthattam volna. Még mindig itt lenne velem.

-Bill ne öröld magad. Megfogjuk találni. - Tom

-Nem akarja h megtaláljam. - Bill

-Mért sírsz? - halloták meg Hayley hangját - Hol van anyu?

-Hayley. - tápászkodott fel a földről Bill és oda sétált hozzá

-Hol van anyu? - könnyezett be Hayley - Elment a bácsival és engem itt hagyott, igaz?

-Milyen bácsival? - kérdzete Tom

-Mi folyik itt? - lépett be David

-Nyky elment. - Tom

-Mi? - sokolta le Davidet  hír

-Írt egy búcsú levelet Billnek, de nem írta meg h hova megy. Nem akarja h keressük mert nem szeretné ha bajunk essen.- mondta el a lényeget Tom

-Én ezt nem értem. Miért csinálta ezt? - David

-Hayley kicsim kérlek mond el. Ki az a bácsi akit az előbb mondtál? - nézett Bill Hayleyre

-Nem tudom ki az. Egyszer ott volt nálunk és csinált veled valamit amitől aludtál, aztán ott ült és várta amíg anyu haza jön. Mikor anyu megjött a bácsi oda ment hozzá megragadta a karját és azt mondta neki h van egy hónapja h velünk legyen aztán el kell mennie és itt fog rá várni amikor nektek a koncertetek van. - Hayley

-Most már világos mért volt olyan zaklatott Nyky aznap. - elmélkedett Bill

-Neked volt fogalmad erről és nem szoltál? - dühöngött David

-David evvel semmit sem oldasz meg. - Gustav

-De ki az aki itt várt Nykyre? - Tom

-Rick. - mondta Bill halkan

-Meg kell találnunk őt. - David

-Nem. Először is azt sem tudjuk hova vitték őt, másodszor nem akarom h aggódjon miattunk és bajba sodorjuk. Ha bármi baja esik neki és a babánknak abba én bele őrülök. -Bill

-Utálom ezt a helyzetett. - David

-Mi lesz velem anyu nélkül? - zokogott fel Hayley

-Vissza fog jönni érzem. - vigasztalta Bill Hayleyt

Mindanyiukat teljesen lesokkolta a hír nem tudtak tehetetlenek maradni de nem keresttek elfogadták  a kérésemet. De mindanyian nagyon aggódtak. David felhívta a szüleimet és közölte a dolgot velük apám megörjöngött a hír hallatán, Davidnek nehezen sikerült arról lebeszénli h ne keressen. Bill teljesen összetört nem tudott nem arra gondolni h velem mi lehet. Retteget attól h bármi bajom esik. Probált erősnek lenni leginkább Hayley miatt de akármennyire kivülről nem látszott mennyire rosszul van belül teljesen más volt helyzett. Folyton a nekem ajándékozott gyűrűt nézte, könnyes szemeivel és mindig probált arra rájönni miért kellett így végett érni ennek a csodás kapcsolatnak ami köztük volt de legfőképp az a kérdés volt benne h valaha láthatja még azt akit tiszta szívből szerett.

-Nyky! Bárhol is vagy én mindig szeretni foglak és várok rád amíg csak kell. Hayley-vel várunk haza. Rick engedjen el h haza térhess azokhoz akik szeretnek. Szép álmokat, mindig rád fogok gondolni. - suttogta Bill a hotelszobájának ablakából miközben a szemeit az égre emelte

Aznap éjszaka nem tudott aludni. Forgolodott egész éjszaka. Hiányzott az h nem bújhat kedveséhez, nem csókolhatja és nem ölelheti át. Délelőtt azt hitte ez a kapcsolat örök lesz nem gondolta h pillanatok alatt lerombolodhat akárcsak egy kártya vár egy apró szelő miatt...