Érdekesen néztem körbe az irodába, miután Laurennel megbeszéltem a részleteket, hogy Norah nincsen sehol. Pedig neki ma nincs suli és azt mondta, hogy átnézi a múltkori képeket. Pedig ő mindig percre pontosan itt van. Az asztala is rendezett volt, sehol egy kávéspohár, gumicukor zacskó vagy egyéb tárgy, ami arra utalt volna, hogy itt járt az elmúlt 1 órában. Elővettem a telefonomat, hogy felhívjam, de a 6. kicsöngés után leraktam. Hm, furcsa. Nagyon nagyon furcsa. Talán elfelejtette és még alszik. Megrántottam a vállam és elindultam, hátha találok magamnak taxit csúcsforgalomba. 10 perces várakozás után ki is fogtam egyet. Mivel még volt 4 szabad órám, ezért hasznosan töltöttem el. Vásároltam. Beszereztem pár cipőt, táskát és egy új felsőt, valamint egy fekete bőrkabátot. Elégedetten sétálgattam tovább, mikor megláttam egy gyönyörű fülbevalót és gyűrűt a kirakatban. Hosszas mérlegelés után arra jutottam, hogy lehet máshol nem találok ennél szebbet, így hát megvettem. Persze ez csak egy kézenfekvő megerősítés volt, 1 hónap múlva már újabb példányokkal bővül a készletem.

Most már teljes nyugalommal ültem be egy étterembe, hogy ma is tettem valami jót. Legalábbis magamnak. Noraht persze azóta se értem utol, ami kezdett már kicsit zavarni. Fene azt a pesszimista gondolkozásomat. Kicsit bántam már, hogy nem kocsival mentem be a céghez, de végülis annyira nem nagy gond. Tom gondolt rám és ez valahogy túl jól esett ahhoz, hogy ne tudjak megbirkózni pár zacskóval, jó pár zacskóval…

Délután négykor már borzalmasan unatkoztam. Tom írt sms-t, hogy már csak ő van a stúdióban, de hamarosan végez. Norah pedig még mindig egy hatalmas kérdőjel volt. Hirtelen gondolattól vezérelve, autóba ültem és elindultam Billék lakásához. Ő reggel lepett meg, én délután. Mosolyogva intettem a bejáratnál lévő sorompós bácsinak, majd tovább hajtottam. Leparkoltam az épület előtt és felcsöngettem Billhez.

- Igen? – vette fel a kaputelefont

- Billl!!! Szia, Lara vagyok.

- Sziaaaaaaaaa, gyere. Nyitom – gyorsan letette, majd a hatalmas ajtó zümmögő hangot adott ki, én pedig beléptem

Elmosolyodtam, ahogy Bill lelkes fogadtatására gondoltam. Felmentem a második emeletre, majd bekopogtam. 2 másodperc múlva felszakította az ajtót és hatalmas mosollyal az arcán üdvözölt.

- Laraaaaa, sziaa. Hogy vagy? Jaj olyan rég nem láttalak. Tomhoz jöttél? Ő most nincs itthon, de mindjárt hazajön. Mizujs? Hogy megy a suli? Pont ma akartalak meglátogatni – darálta nagy lelkesedéssel

Elvigyorodtam, majd adtam neki 2 puszit.

- A felénél elakadtam, szóval egyszerre csak egyet kérdezz – léptem beljebb a lakásban

- Oké – nevetett fel

A nappali felé sétáltam, mikor megláttam Bill másik vendégét.

- Norah!! – néztem rá meglepetten

- Sziaa – nyújtózkodott a kanapén

Az előtte lévő asztalon egy laptop volt, pár papír, 2 bögre kávé és gumicukor. Gumicukor? Mi van itt?

- Hát te? Egész nap hívtalak, de nem vetted fel. Azt hittem, hogy elütött egy autó, meghaltál szén-monoxid mérgezésben, éppen mossák a gyomrodat, mert túl erős piát ittál tegnap este vagy az Elizabeth klinikán próbálsz feliratkozni egy donorlistára!!!

- Jó ég Lara, te túl sok krimit nézel – csavarta meg a szemeit – Tudod miután tegnap este 6× is felhívtak, hogy vegyek turmix gépet és akkor ajándék szakácskönyvet kapok hozzá, lehalkítottam a telómat. És hát úgy maradt. Eszedbe ne jusson kiselőadást tartanod erről, mert te ezt napi szinten csinálod – emelte fel mutatóujját

- Pedig ez lett volna a következő mondatom – durcásan ültem le mellé

Bill vigyorogva csóválta meg a fejét. Csodálkoztam is, hogy 5 teljes percig meg sem szólalt. Elgondolkozva néztem a lustán heverő keverék kutyára, aki az üveg teraszajtó előtt feküdt, mikor rájöttem, hogy pontosan mi is a másik furcsa dolog ebben a szituációban.

- Várj! Te hogyhogy itt vagy Billel? És miért nem ölitek egymást? Tovább haladok, miért épp még ez a váza és miért kávéztok? – mutattam a laptop mögötti üvegvázára

- Lara, jól érzed magad? – Bill kérdően nézett rám, miközben kiterült egy bőrfotelen

- Naná azt leszámítva, hogy felvásároltam mindent, mert idegeskedtem, hogy Norah hol lehet!

- Te anélkül is felvásároltál volna mindent – nézett rám Norah unott arccal

- Ne terelj. Ti mit csináltok itt???

- Billnek fotózása lesz és megkért, hogy adjak pár ötletet a hátteret illetően. Divatfotózás lesz és igényes fotók készülnek. Nem akarunk sima fehér hátteret, inkább valami elvont, gótikus stílusú hangulatot. Így hát áthívott és terveztünk párat, amik szerintünk jók lennének. Megnézed őket? – fordította felém a laptopot

Sűrűn pislogtam párat, amíg elért a tudatomig, hogy Norah és Bill, az ég és föld, tűz és víz, Capulet és Montague páros együtt dolgoznak.

- Ez a fekete jó, szerintem túl sikkes ez a szürke itt felül, a piros is egész jó, bár szerintem klassz lenne még 1-2 dekoráció. Fehér-fekete pedig mehet címlapra – mondtam gépiesen, ahogy néztem a háttereket

- Oké, ezt felírom – írta le egy jegyzettömbbe

- Lara, sápadt vagy – Bill érdekesen nézett rám

- Tuti nincs több vázátok? – néztem körbe

Mindketten felnevettek.

- Nyugi Lara, még Bill nyuszifogai is megvannak! – érvelt Norah

- Hééé! Ez nem fair, ez az egyik szexepilem – komoly arcot vágott, majd elvigyorodott, én pedig kihasználtam az alkalmat és szemügyre vettem, hogy tényleg érintetlenek a fogai

- Te paranoiás vagy Lara – sóhajtott fel Bill, miután szembetűnt neki, hogy 3 perce nézem

- Te is ezt tennéd, ha Tom és én martuk volna egymást, aztán hirtelen segítek neki!

- Najó, én feladom. Átmenetileg megőrültél – Norah lehúzta a maradék kávéját és összecsukta a laptopot

- Tom vitt ma be a céghez és hozott nekem reggelit – mosolyogva lóbáltam a lábamat, miközben a reggeli esetről csiripeltem. Mintha az elmúlt 10 percben nem súrolta volna a padlót az állam.

- Tom? – Bill érdekesen húzta fel a szemöldökét – nekem utoljára akkor hozott, mikor beteg voltam és akkor is könyörögtem neki!!! – felháborodottan pattant fel a fotelból

- Most akkor ez mit is jelent? – guggolt le Norah a kis döghöz és játszadozni kezdett vele

- Gondolom azt, hogy komolyan vesz téged – nézett rám Bill

- A csajának hívott – célozgattam finoman, hogy talán még nem vesz engem olyan hű de komolyan

- Lara, Tomnak kb. te vagy a 2. komolyabb kapcsolata. Illetve leszel csak. 2 napja vagytok együtt, hozzá kell szoknia a gondolathoz. De az, hogy képes volt felkelni korán reggel csak azért, hogy téged elvigyen, miközben neked is van kocsid hát… enyhén szóval nagy szó. Szóval ne vond kétségbe, hogy Tom nem vesz téged komolyan – simogatta meg az arcomat Bill

Hát igen, nagyon ért mások meggyőzéséhez. Bólogattam párszor, majd Norahra néztem, aki mosolyogva bólintott egyet.

- Hahó, Bill. Megjöttem. Itt van Lara is? – hallottuk meg Tom hangját az előszobában