99. r�sz. Tartozom valahov�…

-          �k a csal�dom �s te �gy �ll�tod be, mintha �n lenn�k a legsz�m�t�bb, legaljasabb ember a vil�gon.

-          Csak abb�l indulok ki, amit az igazi csal�dtagoddal m�velsz.

-          Hagyjuk abba ezt az �r�k�s veszeked�st. Sosem jutunk a v�g�re, �s egyre t�volodunk egym�st�l.

-          Nem tudom, tudn�k-e enn�l t�volabb lenni t�led.

-          Figy…

-          Ne. Hagy fejezzem be. Szeretlek, mert szeretnem kell t�ged. Vil�g �letemben feln�ztem r�d, �s te volt�l a legjobb bar�tom is egyben. Eln�ztem minden aljass�got, eln�ztem minden megal�z�st. Belef�radtam David. Nem akarlak elvesz�teni, nem akarok t�vol lenni t�led, de nem tudok a k�zeledben lenni sem. Nem akarok olyan lenni, mint te. Nem akarok tov�bb mag�nyos lenni, nem akarok uralkodni. Igen, szerelmes vagyok Billbe �s ez j�. Szeretem �t �s f�lek, ha a k�zelben vagy, elsz�rod. Magamra is figyelnem kell, hogy ne sz�rjam el, nem b�rok el kett�nkkel.

Ahogy befejeztem mondand�mat v�gig �llva David tekintet�t, megcs�rrent a telefonom. Bill volt az, eszembe sem jutott nem felvenni.

-          Szia.

-          Elfelejtett�l valamit. – sz�lt bele megj�tszott duzzog�ssal.

-          Mit?

-          �gy volt, hogy az eg�sz napot egy�tt t�ltj�k. Ehhez k�pest m�r f�l �r�ja nem l�ttalak.

-          Tudod, hogy dolgom volt.

-          Tudom, de most m�r j�hetn�l. Itt van Alyssa �s Molly is, �n meg mag�nyos vagyok.

-          �gy tudtam, dolgoztok.

-          Jobban menne, ha itt lenn�l.

-          Itt v�geztem, �gyhogy sietek vissza.

-          Minden rendben? – komolyodott meg azonnal.

-          Persze. Csak… mindegy, majd megbesz�lj�k k�s�bb.

-          M�g egy�tt vagytok.

-          Igen.

-          Akkor le is teszem. V�rlak.

-          Sietek.

-          �s v�rj. – sz�lt m�g bele, mint aki elfelejtett valamit.

-          Igen?

-          Szeretlek. Ezt j�, ha tudod.

-          Igen, nagyon j�.

-          V�rlak. – b�cs�zott �s le is tette.

David mosolygott, mikor �jra r�n�ztem, de nem tett megjegyz�st.

-          K�szi az eb�det, de �n most lel�pek.

-          A banksz�mla sz�mod m�g az�rt �rd le, l�gy sz�ves. M�g ma �tutalom a p�nzed.

-          Rendben. – �lltam fel.

Sz�rny� �rz�s volt, facsarta a sz�vem az eg�sz helyzet, minden ami t�rt�nik vel�nk, �s amit �rzek.

Ott �lt, v�rta, hogy lefirkantsam a sz�mlasz�mom, �s n�zett.

Elmaradt a szeretlek hugi, elmaradt a szok�sos b�ty�s homlok puszi, elmaradt a b�cs� mosoly, ami egy�bk�nt azonnal el�rulja r�lunk, hogy testv�rek vagyunk. A mosolyunk a legegyform�bb benn�nk… m�gis ritk�n l�tjuk egym�son.

-          Meddig fogsz m�g idegesen fel-al� m�szk�lni az ajt�ban �csi? – sz�lt r� Billre Tom.

-          Am�g ide nem �r.

-          Mi�rt is?

-          Mert tudom, hogy nincs rendben. Tudom, hallottam a hangj�n, hogy kelleni fogok.

-          K�ne kezden�nk valamit Daviddal, mert a jelek szerint iszony� szarul m�veli a dolgait.

-          Mindig elv�rjuk, hogy foglalkozzon vel�nk, mi meg �szre sem vessz�k, hogy mi nem is t�r�d�nk vele.

-          Na most, nehogy miatta is lelkifurdal�sod legyen.

K�nnyeimmel k�zd�ttem att�l a pillanatt�l fogva, mikor elhagytam az asztalunkat egyetlen szi�val… idegesen, gyorsan, szab�lytalankodva vezettem a st�di�ig. Sz�ks�gem volt Billre, musz�j volt tudnom, hogy velem van, �s nem vagyok egyed�l.

Ott v�rt az ajt�ban, ahogy kisz�lltam a kocsib�l, kij�tt az ajt�n �s odas�t�lt hozz�m.

-          Minden rendben? – k�rdezte, �n pedig csak b�logattam… nemet.

Az ajkam mag�t�l g�rb�lt lefel� �s szinte fizikai f�jdalmat okozott a s�r�ssal val� k�zdelem.

-          Gyere ide. – h�zott mag�hoz �s er�sen szor�tott.

Kibuggyantak a k�nnyeim, de a s�r�st legy�rtem. Tudta, hogy neh�z lesz, tudta, hogy szarul leszek, tudta, hogy kelleni fog.

-          K�sz�n�m, hogy vagy nekem. – toltam kicsit el magamt�l, hogy ezt a szem�be mondhassam. – Hogy veled nem vagyok egyed�l.

-          Ha nem akarod, nem kell itt maradnunk. Elmehet�nk m�r most oda, ahova el akarlak vinni este.

-          Nem dehogy. Minden ok�. Kicsit kiborultam, de m�r v�ge. Neked pedig dolgoznod kell. Addig �n el leszek Mollyval.

-          Nagyon nem cs�ped Alyss�t. – mosolyodta el mag�t.

-          Igyekszem. – viszonoztam viszonozhatatlan mosoly�t.

-          Mindig �gy szeretn�lek l�tni. – adott egy apr� puszit a homlokomra.

Betal�lt… pont ez kellett a lelkivil�gomnak most. Egy Davidt�l hi�nyolt gesztust Billt�l kaptam meg.

-          Menj�nk. – nyeltem le a hatalmas gomb�cot.

-          Biztos?

-          Nan�. Persze. – szedtem �ssze magam.

Megfogta a kezem, ujjait az eny�mekhez kulcsolta �s bement�nk a h�feh�r �p�letbe.

-          Sziasztok. – k�sz�ntem kollekt�ven az eg�sz t�rsas�gnak, akik mind a konyh�ban gy�lekeztek.

-          Viki! – k�zeledett lelkesen Alyssa �s �t�lelt, amint el�rt.

-          Szia! – lelkesedett Molly is �s egy kedves �dv�zl� puszival pecs�telte meg.

-          Vikiii! – selyp�tett fejhangon Tom, id�tlen�l odaugr�lt hozz�m, mindenkit f�lre tasz�tva �s szorosan mag�hoz �lelt.

-          H�t itt vagy? – indult be Georg is hasonl� frekvenci�n, majd Gussal egyszerre csatlakoztak a nagy�lel�shez.

-          Ok�, el�g, nem kap leveg�t. – h�mozta le r�lam a fi�kat nevetve Bill.

-          Dink�k.

-          Minden rendben? – s�gta m�g f�lembe k�rd�s�t Tom.

-          Mostm�r igen. – b�logattam ez�ttal igent �s nagyon nagyon h�l�s voltam neki.

Mindenkinek. Tartozom valahova, �s j� helyen vagyok.

-          Na f�zzetek csajok, mi dolgozunk. – utas�tott mindenkit Gustav, majd �sszehangolt mozg�ssal hagyt�k el a konyh�t.

Bill m�g adott egy puszit �s csakis ut�na volt hajland� vel�k tartani.

Ott maradtam a k�t l�nnyal, akik valamilyen k�l�n�s m�don kedvelnek engem. L�nyokra ez nem jellemz� �ltal�ban. H�l�sak voltak nekem, hisz valamilyen �ton m�don mindkett�j�knek seg�tettem. Alyss�nak elint�ztem, hogy az eg�sz vil�g tudjon Georgal val� kapcsolat�r�l. Mollynak �s Gusnak viszont megadtam a kezd� l�k�st egym�s fel�. Nem sz�nd�kos volt, nem v�rok cser�be semmit, de j� �rz�s ilyennek lenni.

Persze sz�vem szerint beolvasn�k Alyss�nak, de az m�r t�l menne a megengedett hat�ron. Ink�bb Mollyra koncentr�lok. Nem lesz neh�z. Kiss� cserfes �s szertesz�t l�ny, �lland� j�kedvvel �s kedvess�ggel. Besz�l �s besz�l, t�m�k k�z�tt hirtelen – n�ha k�vethetetlen�l – l�pkedve, de m�g sem sok. Pont el�g.

Alyssa kicsit visszafogottabb, nem csatlakozik minden t�m�hoz, nem �l �lland� elvar�zsolt mosoly az arc�n. Ellenben azonnal megb�zott egy feladattal, ak�rmennyire ellenkeztem �s pr�b�ltam meggy�zni �t arr�l, hogy velem a konyh�ban nem sokra mennek, ha csak nem k�v�t kell f�zni, vagy melegszendvicset �sszedobni p�r perc alatt.