105. r�sz. Meglepet�sek.

Ez a nap sok meglepet�st tartogatott. Neh�z volt Billt elengedni, de megbesz�lt�k, hogy h�v, ahogy v�gez �s a st�di�ban tal�lkozunk.

Nekem nem volt sok tervem m�ra, punnyad�st �s unalmas v�rakoz�st terveztem. De a terveim a legritk�bb esetben val�sulnak meg maxim�lisan.

Csendben osontam a konyh�ba, miut�n kiengedtem Billt egy rak�s puszit adva �traval�ul, hogy f�zzek egy finom forr� te�t ezen a havas, hideg reggelen. Nem akartam Tin�t felkelteni, �gy is az az �rz�sem, hogy nem megy z�kken�mentesen a mi egy�tt�l�s�nk. Alig tal�lkozunk egym�ssal, nem nagyon besz�lget�nk az ut�bbi napokban, r�ad�sul engem g�tol a jelenl�te abban, hogy b�rmikor felhozhassam Billt, �s az eg�sz lak�s a mienk legyen.

Azon agyaltam, kortyolgatva te�mat, hogy a Davidt�l kapott p�nz egy r�sz�b�l vehetn�k egy kis lak�st. Ez az�rt is meglep� gondolat, mert �n sosem akartam m�g saj�t lak�st. Mindig megel�gedtem az alb�rlettel, hisz nem tervezek sok�ig �lni egy v�rosban. Igaz�b�l, ha nem lenne Bill, aki idek�ss�n, m�r r�g tov�bb �lltam volna.

Eszembe jutott Nick… hi�nyzott. � velem tartott volna, ak�rhova megyek. De most is? M�g most is �gy van vele a t�rt�ntek ut�n? Tegnap megv�dte Billt. Azt mondta, a haverja, �s � h�vta meg. Azt �rtem tette, senki m�s�rt. Nem vesz�tem el �t m�g sem?

Kopogtak, �s �n szinte biztos voltam benne, hogy ki lesz az ajt� m�sik oldal�n. Mosolyogva nyitottam ki �s igazam volt.

-          Szia.

-          Szia. – k�sz�nt vissza, �n pedig �t�leltem.

-          Gondoltam van mir�l besz�ln�nk.

L�ttam rajta, hogy eg�sz �jszaka nem aludt, l�ttam rajta, hogy f�radt �s ny�zott.

-          Gyere be. – fogtam meg a kez�t. – Kialszod magad, azt�n besz�l�nk. – h�ztam egyenesen a h�l� fel�.

Nem ellenkezett, nem nagyon volt ereje hozz�. Hagyta, hogy leh�mozzam r�la b�na jelmez�t, �s lefek�dt az �gyamra.

-          Nem r�zol le ennyivel. – hadakozott lecsuk�d� szemh�j�val.

-          Eszem �g�ban nincs. – feleltem, �s betakartam.

� volt az els� meglepet�s, �s kellemes volt annak ellen�re, hogy tudtam, az �bred�se ut�ni besz�lget�s nem lesz t�l kellemes.

Most m�r extra halkan j�rtam keltem a lak�sban, hisz m�r mind k�t oldalon aludt valaki, akit nem szerettem volna fel�breszteni.

Fel�lt�ztem, beleb�jtam sz�r�s h�tapos�mba, s�lat, sapk�t vettem �s elindultam a boltba.

�gy d�nt�ttem, ma mi h�rman egy�tt fogunk reggelizni. Ha majd magukhoz t�rnek, Viki ter�lj ter�lj asztalk�j�val tal�lj�k szembe magukat, �ssze�l�nk �s csak �gy ellesz�nk, ahogy azel�tt.

„Szia. K�sz�n�m, hogy megint besz�lt�l vele, �s annak ellen�re, hogy ez�ttal j�l s�lt el, �n m�gis az szeretn�m k�rni, ne avatkozz a mag�n�letembe, ha csak �n nem k�rlek r�… h�l�s vagyok az�rt, amit tett�l �rtem/t�nk, de l�gy a bar�tom, aki csendben kiv�rja, m�g mag�t�l megt�rt�nnek a dolgok, b�rmi is lesz a v�ge… ehhez mit sz�lsz? J Georg”

Az elej�n azt hittem, na most szana sz�t leszek sokkolva, �s �jra kellett olvasnom, mire megl�ttam benne a l�nyeget. Nem haragszik, a bar�tj�nak tart. Nos, egy �jabb meglepet�s m�ra, ami szint�n kellemesnek t�nik.

„Bar�t leszek lakattal a sz�mon, �s a kulcs n�lad lesz ;) k�sz�n�m”

Nick nagyon sok�ig aludt, �gyhogy Tin�val n�lk�le reggelizt�nk egy �ra k�r�l. Bill k�zben �rt egy sms-t, amivel irt� k�v�ncsiv� tett. Az �llt benne l�nyeg�ben, hogy � m�r t�l van a v�ltoztat�son, k�v�ncsi, hogy mit fogok sz�lni, de szerinte Tom l�tt�n leesik majd az �llam.

-          J� reggelt. – j�tt ki Nick �s�tozva, ny�jt�zkodva a h�l�mb�l, mik�zben �pp a v�laszt �zenetet p�ty�gtem Billnek.

F�lbeszak�tottam, most ink�bb vele akartam t�r�dni.

-          K�t �ra van �lomszusz�k.

-          Hol a k�v�, hol a reggeli?

-          Pasi. – zs�rt�l�d�tt Tina, �s m�r hozott is neki egy t�ny�rt.

Befalta az asztal f�l tartalm�t, le�bl�tette k�t nagy b�gre k�v�val, �s azonnal r�t�rt a t�m�ra.

-          Sz�val Billel j�rsz.

-          Mir�l maradtam le? – k�v�ncsiskodott Tina.

-          Tegnap �jf�lkor betoppant a herceg �s elhappolta a csajomat.

-          Nem vagyok a csajod.

-          H�t m�r nem.

-          Ok�, �n most ebb�l kimaradok. F�rd�k egyet, besz�lgessetek csak. – hagyott magunkra Tina.

-          Nick, �n el akartam mondani, csak nem tudtam, hogyan.

-          �rtem. H�t igaz�b�l tot�l mindegy, hogy mondod el nekem. Sehogy sem lesz �rthet�bb.

-          Nem tudom, hogy t�rt�nt ez az eg�sz, de szeretem �t.

-          Szereted? Ez szerelem?

-          Az. – feleltem tov�bbi kertel�s n�lk�l.

-          �s a b�ty�d megb�z�sa?

-          Megkaptam a p�nzem, �s visszafogom magam, m�g el nem k�sz�l az album. Nem sz�lok bele semmibe, nem usz�tom Billt �s nem akad�lyozom �t.

-          Ezt irt� neh�z lesz feldolgoznom.

-          Tudom. Nekem sem k�nny� mindig.

-          Fiatal hozz�d �s…

-          Ne. – sz�ltam k�zbe. – Nekem is vannak ellen�rveim, de t�l sok a j� �s ink�bb arra koncentr�lok.

-          Te t�nyleg szerelmes vagy. – n�zett r�m, mint aki t�nyleg csak most hiszi el.

-          �gy alakult. Ha megismered �t, megv�ltozik a v�lem�nyed, tudom.

-          Nem szeretn�m megismerni.

-          Te vagy a legjobb bar�tom, meg kell ismerned, nem ut�lhatj�tok egym�st. Nem �ll�thattok v�laszt�s el�.

-          Te �t v�lasztottad, �s ezt mindketten nagyon j�l tudjuk. A hazugs�gokkal, a titkol�z�ssal tetted egy�rtelm�v�, hogy � a fontosabb.

-          Ez nem igaz.

-          Nem igaz? – vont k�rd�re tekintet�vel.

-          Fontos nekem Bill, �s igen, az ut�bbi id�ben mindent be�ldoztam �rte. De m�r nem is eml�kszem, mikor �reztem �gy valaki ir�nt, �s ezt meg kell �rtened.

-          Te is megpr�b�lsz meg�rteni engem? Elvesz�telek egy olyan ember miatt, akit f�rfi szemmel semmibe veszek. Szeretlek �s ezt te is tudod. J�k vagyunk egy�tt m�r hossz� ideje �s mindig is azt hittem, hogy v�g�l �gyis egym�s mellett k�t�nk ki. Az a minimum volna, hogy egy olyan pasi miatt bukjalak el, aki mindenben jobb n�lam.

-          Nem tudok harcolni veled az�rt, hogy fogadd �t el. Csak arra k�rlek, hogy l�gy a bar�tom �s viselkedj is �gy.

-          Mi�ta ismerlek, �gy viselkedem. Le�p�tem a pasikat, akikkel nem akarsz egy�tt lenni, k�lt�z�m, amint �gy tartja egy �jabb h�bortod, eldobok mindent, hogy veled legyek, mikor arra van sz�ks�ged, nincs egy tart�s kapcsolatom, mert nem �sszeegyeztethet� veled. Soroljam m�g? Mi kell m�g neked enn�l t�bb, hogy �szrevedd, �n vagyok a pasas, aki t�k�letes neked?

Elk�pedve figyeltem szomor� szemeit, �s arra gondoltam, te j� �g… mindig itt volt el�ttem, �s �n �tn�ztem rajta. Nem Nicken. A lehet�s�gen, hogy szeret engem. Hogy �gy szeret…

Fogalmam sem volt, most mit mondhatn�k erre, csak azt tudtam, hogy most d�nt�s el� �ll�t.

A telefonom cs�r�gni kezdett, �s tudtam, ki az.

-          Nyugodtan vedd fel. – �llt fel az asztalt�l. – �n elmondtam, amit akartam.

-          Nick, ne menj �gy el.

-          Lesz valami m�s kimenetele, ha folytatjuk?

-          Sajn�lom. – feleltem p�r m�sodperc hallgat�s ut�n.

-          Sejtettem. K�ssz a reggelit. – b�cs�zott �s becsukta maga m�g�tt a bej�rati ajt�t.

-          Igen? – sz�ltam bele a telefonomba.

-          Szia, �n vagyok.

-          Igen, tudom.

-          Baj van?

-          Nick most ment el. Sejtettem, hogy nem lesz kellemes, de azt nem hogy ennyire.

-          Mit mondott?

-          Mindegy, hagyjuk. Nem akarok err�l besz�lni.

-          Biztos? Nyilv�nval�, hogy nem a kedvencem, de velem b�rmir�l besz�lhetsz.

-          T�nyleg hagyjuk. Mi�rt h�vt�l?

-          Vissza�rt�nk a st�di�ba, �s gondoltam, �tj�ssz.

-          Persze, majd megyek nemsok�ra. �gyis dolgozol.

-          Na j�. Az�rt ne v�rass sok�ig, hi�nyzol.

-          Hamarosan ott leszek. – feleltem.

-          Na j�, szia. – b�cs�zott. – V�rlak.

-          Szia. – tettem le a telefont.

-          Annyira ut�lom Nicket. – d�h�ng�tt a t�bbieknek Bill.

-          Mit csin�lt m�r megint?

-          Fogalmam sincs, de semmi j�t, szok�s szerint.