|
27.rész
2010.08.22. 12:11
27.rész
Lehoztama gitáromat és elkezdtem pengetni. A fejemben volt egy dallam ami kissé szomorkás volt mégis ütemes.Mindig egy kicsit tettem hozzá és egészen kedvemre való lett. Aztán úgy gondoltam egy kis szüveg is kellene hozzá. Ahogy pengettem a húrokat halkan énekelni kezdtem de olyan halkan ,hogy igazából csak én halljam.
Words are just words
They get in my way
I can never say what I wanna say
Who will understand it anyway?
It's just a waste
See like right now, I wanna tell you that I love you
but I don't know how..
-Szép dal!-szólalt meg valaki hirtelen és azt sem tudtam merre nézzek úgy megijedtem.Aztán balra néztem és megpillantottam a kerítés másik végén Billt.
-Te mit keresel itt?
-Csak a kutyákat tereltem be és meghallotalak.Nem akarok hazudni már egy ideje itt vagyok és nagyon tetszik amit csináltál és azt hiszem tudom kinek szól.
-Bill nagyon utálsz ugye?-szomorúan a gitáromra pillantottam mert nem mertem a szemébe nézni.-Tudom ,hogy semmi értelme nincs annak ha elkezdek magyarázkodni csak nem akarom,hogy haragudj rám mert te vagy az egyik legfontosabb ember számomra bármit is hiszel most ez így van és csak azt akarom,hogy tudd.
-Nyugi én már azt hiszem kihevertem a dolgot csak Tom van kicsit ramatyul. Most még nen ajánlom,hogy beszélj vele de idővel biztosan megnyugszik és meg fog hallgatni.Addig is ha megfelelek még akkor nekem kiöntheted a szíved. -Hát igazából volna egy dolog amiben segíthetnél.-Közelebb mentem a kerítéshez majd leültem a fűre és utána ő is így tett.-Szeretnék nyitni egy stúdiót és felkarolni fiatal tehetségeket.Régebben a bárokban sokmindenkit hallottam és azt hiszem menni fog csak nem tudom hogy kezdjek neki.A helyet már megtaláltam holnap találkozom a tulajdonossal csak a berendezésben nem vagyok még biztos és a különböző műszerekhez sem igazán értek.
-Ez nagyszerű ötlet és természtesen segítek is mindig szerettem volna valami ilyesmit létrehozni a szülővárosomban viszont sosem nyílt rá alkalmam ,hogy megvalósítsam azért is örülök neki és mindenben melletted állok. Ha gondolod akár be is szállhatnék társtulajdonosként és reklámozhatnám majd mivel megvan hozzá az ismertségem mit szólsz?-nagyon beleélte magát és kedvem lett volna megölelni de nem tehettem a közöttünk lévő kerítés miatt.Szinte órákig arról beszéltünk,hogy mi lesz hogyan lesz és rettenetesen lelkesek voltunk mindketten.Már alig vártam,hogy helyrepefozzuk azt a helyet és persze előtte be kell járnom a bárokat és tehetséges embereket keresni mert zenészek nélkül mit sem fog érni a mi kis vállakozásunk.Úgy döntöttem ,hogy majd Jennivel teszünk ki plagátokat is és tartunk ilyen casting félét ahova eljöhetnek és megmutathatják mit tudnak. A termet még szeptember vége előtt be kéne fejezni ugyanis akkor kezdem majd meg az egyetemi tanulmányaimat és mégiscsak kevesebb időm lesz majd rá. Végülis ha igyekszünk meglehet és meg is lesz mert ha én valamit nagyon akarok azt véghez is viszem.
Sikerült találnom valami elfoglaltságot amely teljes mértékben lekötött és annak is nagyon örültem,hogy Billel úgymond minden rendbe jött. Újra ugyanúgy tudtunk beszélgetni és nem éreztem rajta,hogy haragudna rám a történtek miatt vagy csak nagyon jól leplezte bár nem hiszem. Ő tényleg őszinte ember és nem játszaná meg magát.
Viszont egy valamit még el kellett intéznem és ez Madox gyámsága volt. Szerettem volna kihozni arról a helyről és végre megadni neki mindazt amit megérdemel. Arra gondoltam,hogy anya örökbe fogadhatná végülis a gyermekgondozásnál dolgozik és rajtam kívül nincs senkije, én pedig már el tudom látni magam. Meg persze neki is jó lenne egy gyerekhang a háznál ami újra feléleszthetné és nem lenne olyan magányos . Madox nagyon jó kis ember és tudom,hogy imádná őt ahogyan én is. Elhatároztam,hogy beszélek anyával és addig rágom a fülét amíg bele nem egyezik a dologba.Már el is terveztem mindent,hogy hol lenne a szobája,hova iratnánk be suliba a következő évtől és miket csinálnék vele de aztán magamhoz tértem és be kellett látnom,hogy a sok tervezés néha nem válik hasznomra.Mert elképzelem milyen lenne HA..utána pedig ha mégsem úgy sülnek el a dolgok szenvedek .Ezért inkább próbálok a realitás talaján maradni akkor is ha a gondolataim néha nagyon messze szárnyalnak a valóságtól.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
